Előtte 2 éjjel viszont katasztrófális volt. :-(
Nem tudom másnak be tudni, mint a fogacskáknak, de éppen a front is lehetett. Alig aludtunk 2 éjszaka. Ha aludt is, csak mellettem és szinte óránként keltünk cicizni. Ha véletlen már meguntam a cicizést és el akartam venni tőle, akkor egyértelműen tudatta velem, hogy még "nem adom", ugyanis jól ráharapott a fogaival, hogy csillagokat lássak. :-)
A mellettem alvás egyébként tetszik neki, csak nekem nem jön be, mert nagyon sajtkukac. Állandóan belém tapos és forgolódik. Képes egy mozdulattal 180 fokot fordulni és a fejével a lábam felé nézni. Így minden percben azon aggódtam, mikor esik le az ágyról. Csak úgy mertem aludni, hogy egyik kezem rajta legyen és észrevegyem mikor mozog. Mondanom sem kell, hogy a másik a fejem alatt pedig jól elzsibbadt. Reggel volt, hogy alig bírtam mozgatni. :-)
Napközben is nehezen ment az alvás. Csak 1-szer sikerült max. másfél órát pihennie, pedig fáradt volt. A fáradtsága azon is látszott, ahogy közlekedett. Pl. egyik este, mikor már elhúztuk a sötétítő függönyt, (játék gyanánt) neki szaladt fejjel a függönynek és a mögötte lévő radiátornak. Volt nagy kopp és sírás. :-( Kis buta...
Egyébként szépen játszadozik, főleg ha engem is oda tud csábítani. Még mindig nagyon igényli a törődést, foglalkozást. Egész nap puszilgatni, ölelgetni kell. :-)
Tegnap még annyi érdekesség volt, hogy nem volt hajlandó reggelizni és ebédelni. Már kezdtem aggódni, hogy mi történt, de aztán a vacsora már szépen lecsúszott. Biztosan vigyáz a vonalaira. ;-)
