Kiegészítések

Múltkor még sok minden kimaradt a beszámolómból, mert hirtelen be kellett fejeznem. Most pótolom, de előbb beszámolok az utóbbi napokról. Kezdjük a képekkel.
Levente továbbra is imád teregetni segíteni, csak mostmár hűvösebb van az erkélyen, ezért már a teregetéshez is fel kell öltözni. Előkerültek a kutyusos kiscipők újra. Az erkélyre jók.
Az autózás és dömperezés volt a menő játék a napokban. Már apát is sikerült rávennie, hogy tologassa. :-)

Pénteken nagy takarítást csináltunk és még a nagy ágy is össze lett csukva, aminek vannak gurulós puffjai. Leventének rögtön meg kellett vizsgálnia:

Egyre többet mászik megint és hasal le. :-) Olyan nagyfiús...
Tegnap pedig így ébredt:

Jó volt, hogy pénteken ünnep volt és apa nem dolgozott, mert így legalább Leventére is jutott ideje. Takarítás közben (is) sokat huncutkodtak. Késő délután a mamáékhoz is kiautóztunk.
Tegnap apa versenyen volt, így Levivel kettesben fogadtuk délelőtt az újabb lakásnézőket. Eddig ők tűntek a legkomolyabbnak. Sz. Gabi hozta őket. Egyelőre még átgondolják. Kíváncsi leszek. Jó lenne már az átgondolásoknál tovább is jutni. Délután túrógombócot csináltunk Levivel, hogy meglepjük apát. Most csináltam életemben először, de nem lett rossz. Utána sétálni mentünk. Jó kis fogócska lett belőle. Hál'Istennek nem én kergettem Levit, hanem ő kergette az egyik szomszéd kisfiút, amíg az oda nem fordult hozzá, utána Levi menekülőre fogta és Gáborka kezdte kergetni. :-) Aranyosak voltak.
Ma az óraállítással Levi belső órája is elállítódott szerintem, mert magához képest korán kelt, fél 8-kor. Delelni viszont nehezen sikerült csak. Még alszik.
Hát ennyi, most olyan különleges dolog nem történt. Majd jövő héten. :-)
Évfordulók, hónapforduló, kirándulás, stb. De erről majd akkor. ;-)

És akkor jöjjön még néhány dolog Leventéről, amiket nem kötök napokhoz.
A fogzás miatt sokat rágott mostanában, ezért előkerestem neki a fogszabályzós cumit. 1 hétig jó is volt, de az alatt úgy szétrágta, hogy már nem merem odaadni neki, így most megint a játékokat rágja. :-(
Egyre ügyesebben építőzik, már a faépítőt is teszi egymásra. Labdázni is imád. Sokszor úgy főzök, hogy közben focizunk. :-) Jól nézhetek ki ilyenkor: fakanállal a kezemben rugom a labdát. :-D
A dömper is kedvenc. Ha eszébe jut, hozza nekem, hogy tologassam. Már apát is rávette.
Az evés is egyre jobban alakul. Egyre többet eszi a mi kajánkat. 2-3 hete tejbegríz a reggeli, mert nagyon szereti. Vacsira pedig többnyire katonákat eszünk. Délben és uzsira pedig, ami van. Az édességek (na nem csokira kell gondolni), sütik bármikor lecsúsznak a pocakba. Egyedül a húsokkal állunk még hadilábon, mert abból kevés van, amit hajlandó lenyelni turmixolás nélkül, ezért kb. 2 naponta még kap húsos bébiételt, nehogy vashiánya legyen.
Egyre több "produkciót" tud. Nagyon szépen tud tapsikálni, már a pápázás is megy. Meg tudja mutatni hol az ő füle, az anyáé és az apáé. Bárum néven a száját is bügyürgeti. És ciróka-marókázni is sikerül néha.
Újabban mikor követ a wc-re, mindig tép magának egy kocka wc papírt és törölgeti a pocakját vele. ;-)
Egyre több dolgot megért, már időnként hallgat is ránk, hogy pl. "Tedd ide..., Tedd oda..., Hozd ide..., Vidd oda..., Mutasd meg nekem..." stb. Egyre többet olvasunk és mindig mutogat a mutatóujjával. Tündéri. :-)
Tegnap este a Csillag születik alatt csomót táncikolt. Egyszer majdnem ugrálás lett belőle. Olyan jókat nevettünk rajta, ő meg még jobban produkálta magát.
Szabályosan huncutkodik néha velünk, direkt. Kis mókamester. :-)

"Két hete is, vagy már három..."

... hogy megint eltűntünk. De most legalább, ha nem is jutottam ide, hogy írjak, néha napján legalább jegyzeteket készítettem, így talán nem hagyok ki semmi említésre méltó eseményt. Ha mégis, akkor sorry...
Igyekszem rövid és tömör lenni, mert így is hosszú lesz.
2-án pénteken felhívtuk Sz. Gabit, aki az előző lakást is eladta, hogy segítsen nekünk az eladásban. Délután el is jött szétnézni és megbeszélni a részleteket. Ingatlanközvetítőkkel nem akartunk szóba állni, de ő kivétel. Egyrészt mert magánvállalkozásban, egyedül dolgozik és mert már bizonyított, hogy megbízható, szavahihető ember. Véleménye szerint max. féléven belül el tudjuk adni a lakást olyan áron, ahogy szeretnénk. Úgy legyen!
3-án szombaton Apa Pick futásra ment délelőtt. Mikor hazajött takarítottunk egyet és Forma1-et néztünk.
4-én vasárnap Apa megint nem volt itthon, versenyre ment. Nem voltak túl messzi így a délutáni játszóterezésre hazaért és velünk tartott. Találkoztunk Liliékkel (volt kolléganőm kislánya) és velük játszottunk.
5-én hétfőn neki láttam a jövőre tervezett éjszakai OB szórólapjának. Szerdára végre kész és jó is lett. Közben a zászlónkhoz is kellett logókat készítenem, így sokat ültem gép előtt, egyik nap még éjszakáznom is kellett.
Közben 6-án kedden "tönkrement" apa számítógépe. Kellett neki kiportalanítania. :-) Pár napja ráment, mire sikerült "megjavítani". Végülis csütörtök este gyógyult meg. Nem volt semmi komoly, csak a memória úgy döntött, hogy egy kicsit megmozgattatja öreg végtagjait és csak utána hajlandó újra dolgozni. :-) A technika csodái...
8-án csütörtökön egyébként rendkívül szép, jó és meleg idő volt. Olyannyira, hogy délután rövidnadrágban mentünk be a városba őszi cipőt venni Leventének. Nem is nagyon akartuk elhinni, hogy jön az ősz és a hideg. A gyerek cipő árak, még mindig hihetetlenül magasak. Márkában maradtunk a védőnő által ajánlott Asso-nál, amilyen a szandálunk is volt. Végülis "csupán" 7.990.-Ft-ért sikerült venni egy tépőzáras zárt őszi cipőt. Vásárlás után meglátogattuk a mamát a munkahelyén, ha már ott voltunk a szomszédban. Megmutattuk a szerzeményünket. Délelőtt is vásároltunk Levinek, csak akkor ruhákat. Elmentünk a kedvenc használt babaruhás boltunkba és ott is feltankoltunk őszre. Vettünk 2 kabátot (egyik csinos, a másik játszós), 2 kantáros nadrágot (hosszúszárút), 2 hosszúujjú body-t, 3 pulóvert (2 normált és 1 jó vastagot) és 2 új zoknit (mert a meglévők sorban lukadnak ki, hogy miért, azt is mindjárt elmesélem). Ezek így együtt nem kerültek annyiba, mint a kiscipő. :-O Érdekes...
Ime egy kép, ahol csupa új holmi van Levin:
És hogy miért is lukadnak a zoknik??? Először én sem értettem, míg fel nem fedeztem az okát. A konyhában lévő bunkerben történt a turpiszság. Ugyanis a szekrényből kiáll egy csavarvég, talán 1 mm-nyi, a földtől kb. 10 cm-re. Levi, a kis betyár ebbe akasztotta be a zokniját és így húzta le a lábáról. Ez még nem is lenne nagy baj, de néha beleakad a zokni és ilyenkor vagy kihúzza a szálát, vagy ami rosszabb, ki is lukad. Véletlenül vettem észre, de legalább megfejtettem a zokni amortizáció okát. Apát meg is kértük, hogy tegyen valamit a csavarral, így azóta már nincs baj, az új zoknik még jó állapotban vannak. A napnak még egy érdekessége volt: alul kibújt Levi 4. foga, összeségében a 6. És felül is várjuk a többieket, mert nagyon rág, azóta is.
9-én pénteken meglátogatott minket Feri nagybátyó. Délben érkezett, mikor Levi aludt. Sajnos a delelés nem volt túl hosszú, de így legalább többet tudtak játszani. Nagybátyót nagyon szereti gyűrni, mászni rá és bújni hozzá. Elmentünk együtt játszóterezni is.
Miután nagybátyó hazament Levente aludt 2 órát (fél 5-től fél 7-ig), így este nem nagyon lehetett bírni vele. :-)
10-én szombaton a soron következő fodrászkodásra mentünk Vásárhelyre. Levi dédiéknél maradt és sokat játszott és sétált Erzsivel. A kutyussal is nagyon összebarátkozott. A kutyus annyira szereti, hogy még azt is megengedte, hogy Levi meghúzza a bajuszát. ;-) A nagy kosár teniszlabda is nagy élmény, mert itthon nincs ilyen sok. Fodrászkodás után mamiékhoz mentünk. Tata és András nagybátyó sajnos nem voltak otthon, de talán legközelebb velük is találkozunk. Levente először kezelésbe vette a cicákat (először bújtak hozzá, majd pár perc múlva már menekültek), majd aludt egy kicsit, ettünk és játszottunk. Mamiéktól kapott építőt (még András és Elizke játszottak vele). El is hoztuk, azóta is nagy sláger. Este hazaindulás előtt még meglátogattuk Ági barátnőméket. Épp hazajöttek Pécsről. Máté már iskolás nagyfiú, de azért jól el szaladgált Levivel a folyosón. :-)
11-én vasárnap Apa korán útnak indult Zala megyébe. Vett egy katonai sátrat (hogy költözéskor se álljon az autó a szabad ég alatt), ezért ment el a tatival együtt. Mi pedig gondoltunk egyet, és úgy döntöttünk, hogy már vagyunk olyan nagyok, hogy egyedül, busszal kimenjünk Domaszékre a mamáékhoz. Az idő sajnos erre a napra már kezdett ősziesre fordulni, szemerkélő esőben indultunk útnak. Levi pont indulás előtt bekakilt, így egy nem tervezett peluscsere miatt épp elment a kiszemelt trolibusz az orrunk előtt. A következővel pedig már épp lekéstük a Mars térről induló buszt. Szerencsére egy bő félórával később volt egy másik busz is (bár csak a bekötő útnál állt meg, de nem volt baj). Így a Mars téren bementünk a váróba és Levi szaladt "pár" kört. Talán jobb is volt így, hogy nem egyben ültük végig az utat, hanem közben tudott egy kicsit mozogni is, mert így legalább a buszon sem volt vele semmi gond. Betti nagynéni kijött elénk biciklivel, de aztán a tati is jött autóval, mert addigra már apával visszaértek Zalából. Este már autóval jöttünk haza. Mivel jól sikerült ez az utazás, úgy döntöttünk, hogy fogunk majd több ilyen akciót is csinálni. Estére úgy tűnt, hogy felül is kibújt egy újabb fogacska csücske, de azóta is csak úgy tűnik, nem nagyon igyekszik nőni.
12-én hétfőn már tényleg beköszöntött az őszi hideg, sőt majdnem téli hideg volt. Délelőtt még tudtunk traktorozni, de délután már esett az eső, és elmaradt a játszóterezés.

13-án kedden valami front volt, mert Levi elég korán kelt (magához képest). Már apával fent kukorékolt 7-kor. Egész nap szakadt az eső, így beszorultunk a 4 fal közé. Hogy micsoda szenvedés volt ez??? Ráadásul délutánra lakásnézőket vártunk, így kicsit rendet kellett raknom és pici takarítgatni, de Leventétől nem nagyon haladtam, csak hátráltatott. Végülis pöcre kész lettem, de ráment az egész nap. Egy időd házaspár jött lakást nézni. Dorozsmáról szeretnének családiházból kisebbe költözni. Nem valószínű, hogy ők lesznek a vevőink, mert elég sokért árulják a házukat, az életbe nem fogják eladni...
Levi nagyon rászokott a számítógépezésre. Ez is az oka, hogy nem nagyon írok, mert ha ide ülök, akkor ő rögtön itt terem az ölemben és onnantól az van, amit ő akar. :-) Kis informatikusom:

14-én szerdán végre le tudtunk menni sétálni. Jó idő még ugyan nem volt, de legalább nem szakadt az eső. A cipős szekrényen ülve, jól felöltöztünk:

És útnak indultunk. A gesztenyék még kesztyűben is érdekesek. :-)

15-én csütörtökön videót is készítettünk az őszi sétánkról:

16-án pénteken a rajzolás volt az újdonság. Nyár óta nem rajzoltunk. Meglepően ügyesen fogja Levi a zsírkrétákat. Erről is készült videó, bár itt már inkább csak pakolgat, mint rajzol. :-)

17-én szombaton délelőtt Sz. Gabi lakásnézőket hozott. Gabi visszajelzése szerint, nagyon tetszett nekik a lakás, de még gondolkoznak. A lányuknak vennék, aki itt tanul. Nekik nem sürgős, nem kapkodnak. Hmm... Apa délután felnit festett a garázsban. Mi is "segítettünk" neki. :-)
18-án vasárnap délután meglátogatott minket apa unokatesója, Ancsa. Igazából mi hívtuk, mert apa felkérte őt is versenyrendezőnek a jövőbeni versenyeinkhez. Este Forma1-et néztünk. Még Levi is árgus szemekkel nézte. :-)
19-én hétfőn délelőtt kiegészítettük Levi őszi ruhatárát 3 harisnyanadrággal. Úgy döntöttem, hogy mikor traktorozunk, kell a nadrág alá. Üldögélni kevés már a nadrág. Délután Levente sikeresen "elrontotta" a hifit. Tönkre éppen nem ment, de apa nagyon mérges volt így is. Mikor szétszedte, kiderült, hogy csak egy CD-t mozgathatott el, mielőtt betolta, ezért az beragadt és nem is tudta lejátszani. Azóta a szekrény tetején figyel a hifi. Már régen oda kellett volna tenni. 4 órára ügyvédhez mentünk apával. Arra jutottunk, hogy lefoglalózzuk a kiszemelt házikót, nehogy eladják előlünk, míg mi eladjuk a lakást. Így az első konkrét lépés megtörtént a családiház felé. :-)
Egy harisnyás kép. :-)

20-án kedden egész nap fájt a fejem, csak délután mentünk ki Levivel. Délelőtt rákapott a tologatásra. Legyen az autó, edény vagy könyv, mindent tologatott. :-)

Lassan, nagyon lassan kezd kialakulni benne az önálló játszás is. Néha már, 2-5 percre játszik egyedül is, ha nem vagyok vele a szobában. Ha ott is vagyok, akár már negyedórát is leköti magát. Igaz, egy napon belül erre még csak 1-2-szer kerül sor, de nem baj. Ezt is meg kell tanulni. Remélhetőleg ez már azt jelenti, hogy hamarosan jobban fogok tudni ügyködni mellette.
21-én szerdán (azaz ma) nem nagyon sikerült időben delelni. Délután 4-kor aludt csak el. Ma a dömper volt a soros kedvenc játék. Erről is van videónk:

Még tudnék írni, de majd legközelebb. Mennem kell. :-)

Rohan az idő

Már lassan 2 hete nem írunk, pedig mintha még tegnap lett volna. Rohan az idő...
Levente közben 14 hónapos lett és egyre inkább azt veszem észre, hogy nagyfiúsodik, okosodik és ügyesedik.
Az elmúlt két hétben nem sok említésre méltó esemény történt:
Múlt hétfőn volt nálunk a védőnő, de gyorsan útjára engedtük, mert nem volt kérdésünk. Utána pénteken vízmérőcsere színesítette a napunkat. A szombat viszont valóban izgalmas volt, mert versenyen voltunk Ásotthalmon. Apa és én is versenyeztünk, Levente pedig tatizott, mert a tati is jött velünk. Levente annyira élvezte a szabadban való játékot és a tatizást, hogy mikor célba értem, szinte rám se hederintett. Vasárnap annyi érdekesség volt, hogy megünnepeltük apa születésnapját és csináltunk neki gyümölcsös pudingot és sütöttünk banános-csokis muffint. Természetesen apa mellett, Levente is örömmel csemegézett belőle. Mindketten édesszájú haspókok. :-)
Ezen a héten viszont még nem történt ennyi izgalmas dolog sem, ezért inkább Leventéről mesélek...
Nagyon nagyon kis huncut, és egyik percben kis angyal, a másikban meg kis ördög tud lenni. Itt a képen épp az "esti torna" látható. Szinte minden este így zajlik, hogy fürdés előtt Levente jól kiugrálja magát a hasamon. :-)

Aztán az evés is egy érdekes esemény. Egyre inkább azt eszi, amit mi és annak ellenére, hogy még mindig csak 5 foggal bír, mostmár egész ügyesen rág is. Kezdi önállósítani is magát, próbálkozik a villát a szájába tenni, több-kevesebb sikerrel (babavillát, nem tudja magát megszúrni). Igazából már a száját eltalálja, tudna is egyedül enni, csak még az akarás hiányzik hozzá, mert 3-4 falat után mindig játék lesz belőle és nem evés. Így aztán én folytatom az etetést és ő meg jól összemaszatolja magát a feje búbjáig. Itt pl. az orrán is kaja van...

... de a szempilláján is szokott lenni, a hajáról nem is beszélve. :-D Az etetőszéket pedig minden egyes alkalommal le kell csutakoljam. Szóval amilyen szépen evett "kiskorában", olyan rondán eszik most, de hát ez ugye korral jár. ;-) Reméljük, hogy lesz ez még így sem! :-)

Aztán itt van egy videó is arról, hogyan esszük a kiskatonákat. Itt még nem maszatos, éppen csak neki lát.

Sok kedvenc kajája van már: tejbegríz, sütik, tökfőzelék, stb.
A körömvágás viszont kezd javulni Pumuklinak köszönhetően. Levente szeret ülni az ölemben, mikor számítógépezek, és hogy ne legyen neki unalmas, szoktam keresni neki mesedalokat a YouTube-on. Jelenleg a Pumukli a kedvence (arra tippelek, hogy a nevetés miatt talán). A Pumuklit elég 3-4-szer meghallgatni és az alatt hagyja hogy a kezén és a lábán is levágjam a körmeit. :-)

Az építésben is sokat fejlődött, már a kockákat is tudja egymásra tenni, de elég gyorsan berág, ha leborul. Imád labdázni és a motorozást is gyakoroljuk. Kint még mindig jobban szeret lenni, mint bent. Prezúr is van már a térdén. :-)
Az ágy szélén is szeret még mindig ugrálni, hátha egyszer szívinfarktust kapok. Egyik éjjel az ágyról is leesett. Időszakosan nehéz este elaltatni, olyankor csak köztünk hajlandó aludni. Ezen az estén viszont apa leköltözött a szőnyegre, mert nem bírt az ágyon aludni, Levente meg követte és csak a pottyra ébredtünk fel. Szerencsére a takaróra esett nem ütötte meg magát, csak megijedt.
Nappal megint elég keveset alszik, változó időben. Ismét nagyon rág, de még nem bújt ki újabb foga. Egyébként mindent ért, ennek egyre többet jelét adja. Szereti levenni a zokniját és hozza nekem, hogy húzzuk fel. Ha azt mondom megyünk sétálni, szalad a szandijáért, ha azt mondom pancsolni fogunk, rohan a fürdőszobába, ha azt mondom, hogy hammolunk, akkor rángatja az etetőszéket, hogy tegyem bele, ha azt mondom, hogy hozd ide a ..., akkor hozza. De csak 1-szer, többször nem hajlandó egymás után, mert az uncsi. :-)
Hirtelenjében ennyi jutott eszembe.

Zenés délután

Ma egész korán keltünk, ahhoz képest, hogy szombat van (már 8-kor). Levi meg megint ügyes volt és elfogadta az anyacsinálta reggelit. Párolt almát kapott sajtkockákkal. Utána szaladgált pár kört a lakásban és apát se nagyon hagyta tovább aludni 10-nél. Dél körül elszundikált és hagyta hogy takarítsak egy kicsit. Ebéd után várni kellett egy "keveset" apára, de végül csak elindultunk a traktorral a városba.

És hogy mitől volt zenés a délután?
Most 40 éves a Szegedi Szimfónikus Zenekar. Ez alkalomból tegnap este Jubileumi hangversenyt adtak a színházban, ma pedig egész napos Nyílt Napot tartottak a Korzó Zeneházban. Ide látogattunk el mi is. Egy kis ízelítőt hoztunk haza is magunkkal. (A videókon csak részletek vannak, nem teljes művek.)
A Szöllősy Vonósnégyes előadásában a Monti Csárdás:

A Szegedi Kamarazenekar pedig, Mozart "Kis éji zene" című darabját adja elő (közben Levi is belezenélt):

Útban hazafelé is zenét hallgattunk, vízi zenét :-)

A sok élménytől Levente jól elfáradt, este 8-kor már el is aludt. :-)
Minden nap koncertre kéne mennünk. :-)

Sétálunk, sétálunk...

... egy kis dombra lecsücsülünk csüccs! :-)
Délelőtt 1 órácskát aludt manócskám. Utána megebédeltünk (tök főzelék volt) és elmentünk sétálni. Először traktorral indultunk el, mert vásárolnunk kellett, csak utána indulhatott a mandula. ;-)


A házunk előtti (volt játszótéren) parkban sétáltunk. Itt azért szeretünk lenni, mert körben házak vannak, meg a töltés, így autó közelbe nem tud kerülni ez a kis futóbogár. :-)


Aztán kukuccskáltunk egy kicsit. Ezt a játékot itthon is szoktuk művelni. Imádja Levi! :-)


Az éjszakai eső maradványát persze nem lehetett reakció nélkül hagyni. Ezen persze nem csodálkozom, mert emlékeim szerint én is rajongtam a tócsákért. Bár úgy hiszem, én se ugrálhattam benne többet, mint Levente. ;-)

Több felvétel is készült, a frissek között láthatóak. Képeket is készítettünk, a szeptemberi diavetítésnél találhatóak.

A múlt heti nagy beszámolóból kimaradt, hogy kedden, mikor apa "szabin" volt, Matyi is járt nálunk reggel, 2 nagy szatyor ruhát hozott Levinek, amit az ikrek kinőttek már. Szuper kis farmerok és szabadidők voltak benne. Ami nagyon tetszett, hogy mindenből kettőt kaptunk. :-) Vannak köztük olyanok, amiket már tudunk használni, csak mivel a dereka még kicsit bő, lecsúszik, ezért vettünk ma egy hózentróglit (remélem így írják). Ime:


Séta után Levente a saját lábán jött fel a lépcsőn VÉGIG! Lépcsőzni szoktunk, de általában félután elfárad, de most egészen feljött (az 1. emeletig). :-)
Itthon volt egy kis szunya a cicin, most pedig játszik. Kivételesen el van magában. Ez is csak ritkán fordul elő. Nem soká uzsizunk és készítjük apának a vacsorát.
Közben gyerekdalokat hallgatunk...

Egy jobb felvétel + klubtagság + edzés

Este sikerült elcsípnem ezeket a pillanatokat. Itt már építőkockákkal játszik és talán a fényviszonyok is egy kicsit jobbak. Nagyon édes, ahogy örül a sikerének. :-)

Tegnap este egyébként hihetetlen módon már fél 9-kor elaludt, pedig nappal is szépen aludt. Reggel is csak 8-kor keltünk, éjjel is csak 1-szer. Most is pihen. El vagyok képedve, mire nem képes a borult idő. :-)
Mikor pocaklakó volt, akkor is csak szép, napos időben szeretett ficánkolni, egyébként pihengetett. Úgy tűnik ezt a szokását megtartotta. Kíváncsi leszek, délután fog-e majd aludni, illetve most mennyit fog.

Tegnap Levi hivatalosan is Disney könyvklub tag lett, mert megérkezett az első csomagja. Ebben egy Verdák könyv lapult + Verdák CD + Verdák hátizsák. Nem mondom, hogy olcsó mulatság, de úgy döntöttem, hogy a Levi után járó családi pótlékból, ha minden hónapba félreteszünk neki 10eFt-ot, akkor a fennmaradó összegből még futja erre is. Ezek biztosan minőségi könyvek, a CD-k is jól fognak jönni és mindig van valami ajándék is mellé (most a hátizsák volt). Boltban nem kapnánk meg ezeket ennyiért.

Este futóedzést szerettem volna tartani magamnak, de nem igazán jött össze. Amikor apa készült futni, mi is felöltöztünk Leventével és lementünk. Manócskának nem akart lába nőni, csak csimpaszkodott rajtunk, pedig ilyet nem szokott. Elképzelhető, hogy félne a sötétben? Hát nem tudom, mindenesetre összesen egy másfél kört sikerült futnom a háztömb körül, amit végig ordított apa kezében, aztán mi fel is jöttünk, apa meg futhatott. Jövő hétvégén lesz a közelben (Ásotthalmon) egy verseny, amire beneveztünk, arra szerettem volna egy kicsit készülni. Kíváncsi leszek, ma nagyobb sikerrel fogunk-e járni...

Építgetős...

Kicsit sötét sajnos, mert borult volt az ég. Felkapcsoltam a villanyt ugyan, de az sem volt elég. :-( De remélem a lényeg látszik rajta.

Vannak építőkockáink is, de azokkal még nem megy a művelet, csak a pudingformákkal. :-)

Amikor Levente nem bír magával...

Sok a front vagy nem tom mi van, de Levente nem nagyon bír magával mostanában. Teljesen mindegy, hogy kint vagy bent vagyunk. Úgy pörög, mintha muszáj lenne. Marha jók az elemei. ;-)
Eddig csak csapkodni szerette az üvegajtós szekrényt, mostmár egyre többet kirámolja belőle a CD-ket. Ime:
Trónolni is szeret a fotelban, leginkább este. Fáradhatatlanul mászik fel és le, kukucskál balra és jobbra, engem meg a szívbaj kerülget, hogy mikor esik le róla, mert mindezt olyan hévvel teszi, hogy csak na. Kis szeleburdi néha..., de nagyon pofa. :-)

Hétvégén apának is segített egy kicsit, nem csak nekem. Felrakták a nagy szerszámos ládát az ágyra (nem tom mért pont oda?!?). Apa keresett benne valamit, Levente meg segített neki. :-) De ő inkább csak kifele pakolt. De hogy mennyire tetszett neki?!? :-) Ő is ezermester lesz, az már biztos!

Videó is készült róla.

Péntek este megnézettük a kiszemelt házikót Rita apujával is, aki kőmüves. Ritát is vittük persze magunkkal, meg Leventét is. Másodjára is pozitív véleményeket hallottunk. Egyrészt mindkét mester azt mondta, hogy ér annyit (sőt még többet is) a ház, mint amennyit kérnek érte, nyugodt szívvel megvehetjük. Másrészt ugyan van még mit költeni rá, de érdemes vele foglalkozni. Így egyelőre még csak szóban, de már megállapodtunk a tulajdonosokkal, hogy megvesszük, amint megkaptuk a lakásunk árát. Már nem is árulják tovább. Háznézés után beszaladtunk kicsit a mamáékhoz, majd haza.

Szombaton délelőtt jött hozzánk egy újabb érdeklődő a lakásra. Neki is nagyon tetszett és még több pénzt is ajánlott érte, mint az első érdeklődők. Mondtuk, hogy aki előbb visz minket az ügyvédhez, azé a lakás. A szombati érdeklődő mára ígért választ. Kíváncsi leszek...
Délután Forma-1-et néztünk.

Vasárnap a fiúk megajándékoztak egy szabad(fél)nappal. Delelés után Levente megebédelt és kimentek kettesben a mamáékhoz, engem meg itthon hagytak. Mióta Levente megszületett, ez volt az első alkalom, hogy hosszabb ideig (kb. 7 órát) nélkülem volt, illetve én nélküle. Nagyon furcsa volt. Először is roppantul zavart a csönd, már annyira megszoktam, hogy Levente mindig zörög valamivel, hogy előbb tv-t, majd zenét hallgattam. Aztán nagy lendülettel neki fogtam a tervbe vett dolgaimnak. Kezdtem a konyhaszekrénnyel. Kipakoltam belőle azokat, amik a legfelső polcra lettek tavaly berakva, hogy tudjam, hogy milyen edényeink vannak. Aztán szétválogattam, hogy mit használok sűrűbben, mit érhet el Levente, stb., majd szisztematikus visszapakoltam. Nagy meglepetésemre, még sikerült egy kis plusz helyet is felszabadítanom. Mostmár legalább tudom milyen edényeket kaptunk tavaly. Némelyik már korábban is jól jött volna, de mostantól lesz csak használva. A zománcos edényeket és a törékeny fedőket elpakoltam a felsőrészbe, hogy Levente ne érje el. Így most a keze ügyébe csak olyan edény kerülhet, amiben nem tud kárt tenni (remélhetőleg).
A következő színtér a gyerekszoba volt. Úgy megszaporodtak az utóbbi időben Levente ruhái, hogy már nem fértek a szekrénybe és mindenhol szanaszét voltak. A mi cuccainkból kipakoltam pár dolgot a másik szobába és a helyére bepakoltam Levi ruháit. Ott is egy kicsit nagyobb lett a rend. Aztán jött az én ruhásszekrényem, ott is kellett már egy kis válogatás és rendrakás. Költözés előtt meg ez kifejezetten jól jött, mert már eleve úgy pakoltam, hogy akkor ne kelljen túl sokat gondolkozni, válogatni. Tegnap apa ruháira is sor került.
Volt tehát dolgom bőven, de kész lettem velük. Azért közben állandóan azon gondolkoztam, hogy vajon mit csinláhat az én kis manócskám. Betti 2-szer is felhívott, hogy elmesélje mi újság. Voltak búcsúban, Levi kapott is egy kisteknőst, amit húzni lehet és formákat beletenni, játszottak, ettek, aludtak, stb. Nem hiányzott neki se anya, se apa egy percre sem. :-( :-) Csak késő este értek haza. Már nagyon vártam őket!!! :-)

A héten elég nyűgős volt eddig Levente és ez főleg az alvásban jelentkezett. Össze-vissza alszik, illetve nem alszik. Rendkívül sokat kell vele mozogni. A napokban többnyire gesztenyét szedtünk, de olyan is volt, hogy csak sétáltunk, mentünk amerre a lábunk vitt.

Ma sütöttem palacsintát vacsorára magunknak. Délben Levi felfalt belőle KETTŐT is lekvárral. Felkarikáztam neki, ő meg tömte befelé. :-) Kis drága volt, jó lett volna felvenni, de én is nyakig maszat voltam, meg ő is. :-)

Levente: Amikor az ősök nem bírnak magukkal...

Kedves Nénik és Bácsik!
Elég mozgalmas az életünk mostanában, az őseim nem bírnak magukkal, aztán meg csodálkoznak, hogy én sem. ;-)
Kedden apa "félig" szabin volt, ami azt jelentette, hogy csak du. 3-ra ment be dolgozni, addig velünk volt. Reggel elszaladt a Hőszolgáltatóhoz, mert miután leolvasták a hőmennyiségmérőinket, kiderült, hogy 70eFt túlfizetésünk van, amit fel lehetett venni készpénzben. Mikorra hazajött én elszundikáltam. Anya gonosz volt, mert felébresztett, hogy mennünk kell a szemész doktor nénihez. Persze csúszás volt, várni kellett több mint fél órát, simán alhattam volna még, na mind1. A doktor néni nagyon aranyos és kedves volt. Volt neki többféle, színes műszere, amivel belevilágított a szemembe. Mindig el akartam venni tőle, de nem adta ide sajnos. Valami pontot vizsgálgatott a szememfehérjében, amit anyáék nem túl régen vettek észre. Azt mondta, hogy fejlődési rendellenesség. A szememfehérje nagyon vékony itt-ott és ott átvilágít az alatta lévő réteg. De ettől semmi bajom nincs, a szemem amúgy nagyon jó. Azért 1 év múlva is szeretne látni. Egyébként teljesen el voltak tőlem ájulva, hogy milyen jó gyerek vagyok, mert mindig arra néztem amerre kellett. Pedig nem is voltam jó, csak nagyon érdekelt volna a doktor néni műszere, azt néztem. De higgyék csak azt, hogy jó vagyok! ;-)
A klinikáról egy boltba mentünk, ahol anya vett egy kütyüt a számítógépéhez, hogy újra tudja használni az egerét, amit én tönkre tettem. Valamelyik nap sikerült úgy lelöknöm a billentyűzetet, hogy az ráesett az egér kábelére, ami kiszakadt a gépből úgy, hogy az egyik vége a gépben maradt. Ezt az alkatrészt kellett pótolni egy újjal. Utána anya dolgozójába mentünk. Egy papírt kellett kitöltettni apa munkahelyére. Ki érti ezt? Ott is jól megcsodáltak engem a nénik és bácsik. Ritával is találkoztunk. Utána az okmányirodába mentünk, mert apának a személyiét meg kellett hosszabítani. Csak ezután jöttünk haza és kaptam ebédet. Hát jó sokat kellett rá várnom, de túl éltem. Délután még boltba is elmentünk, mikor apa dolgozott.
De most hagyjuk apáékat, mesélek mást.
Azt hiszem még hétfőn volt, hogy anya pakolt az egyik szekrényben, mikor felfedeztem ott egy játékos vödröt, amivel már régen játszottam. Nagyon megörültem neki, és rögtön el is kezdtem rágni.
Aztán csak kanyarodjunk vissza egy kicsit apához. Télen a konyhaszekrény mellett a fal bepenészedett, mert nagyon hideg és kivülről nincs szigetelve. Ezért apa a szélső fakkot megszüntette (majd valamikor polcokat akar csinálni a helyére). Így most nincs ott semmi, csak egy nagy "bunker", amibe nagyon jó bebújni és játszani ott. :-) Így anyát se zavarom annyira, mert nem a lábai alatt mászkálok.

Esténként már elég hüvös van, újabban csukott ablak mellett alszom és anya jól felöltöztett (mert mindig kitakarózom). Előkereste a régi kezes-lábas ruháimat (még nem sikerült kinőnöm őket). Így este ez a kertész naci volt rajtam újra. Nagyon izgi volt, hogy csúszásgátló bogyók vannak a talpán, amik nyikorognak, mikor megyek. :-)

Mostanában rákaptam a szekrény pakolásra. Reggel is ezzel fogadtam anyát miután elmosogatott. Kezdtem a ruháimat kipakolni a szekrényből, hogy könnyebb legyen neki átnézni őket. :-)

Szoktam focizni is sokat. A lakásban a rongy focival, a játszótéren a dédiféle gumilabdával. Van egy videó is róla. Anya bánatára rászoktam a ciciharapásra is. Nem nagyon szoktam emlékezni rá, mert olyankor már félálomban vagyok, amikor ráharapok és nem is direkt csinálom, de anyának nem tetszik. Sétáláskor észrevettem egy furcsa dolgot. Van a környéken pár óvoda, amiről anya azt mondta, hogy kisgyerekek járnak oda. A héten és múlt héten is elég sok anyukát láttam ott az udvaron. Ezek szerint nem csak gyerekek járnak oda. Na majd számonkérem anyától, hogy miért akar engem becsapni?!? ;-) Egyébként a játszótéren is furcsa dolog történt. A házunk előtt és a garázs mögött is még régi típusú, fém játszótér VOLT keddig. Kedden ugyan is nagy gépek jöttek és összedaraboltak, majd kiszedtek mindent a földből és elsímították. Anya szerint új játszótér fog majd épülni fából EU szabvány szerint. Nem tudom mi az, de remélem jó lesz, mert így most messzebb kell menni játszani. Az igazi az lenne, ha nem is kéne menni sehová, hanem itthon lenne a játszótér. Apa azt ígérte, hogy jövőre már saját játszóterem lesz a saját udvarunkon. Hát úgy legyen!

Ugyanis úgy tűnik elkelt a lakásunk, már árat is fixáltak apáék. Sőt van egy újabb komoly érdeklődő is, akinek apa azt mondta, hogy jöjjön bátran, nézze meg és ha többet ad érte, akkor neki adjuk el, mivel még a másik vevővel sincs lepapírozva semmi. Nagy zsivány ez az apa! ;-) Közben a kiszemelet házikónkat is tegnap megnézette egy kőművessel, sőt holnap is megnézeti egy másikkal is, hogy mit mondanak rá, érdemes-e foglalkozni vele, mennyibe kerülne az elképzelései szerint átalakítani, befejezni. Tegnap pozitív dolgokat hallott és úgy tűnik a pénztárcájába is bele fog férni. Azért a holnapi véleményre is kíváncsiak leszünk. Így most a jelen állás szerint mégsem kapok kistesót a 2. szülinapomra, amit nem is bánok annyira, mert addig is csak az enyém lesz anya és apa. :-) Viszont így anya vissza fog menni dolgozni jövőre és nekem bölcsibe kell járnom. Igazából ezt se bánom annyira, mert akkor már Domaszéken fogunk lakni és ott Betti nagynéni van a bölcsibe és őt nagyon szeretem, vele nagyon izgi lesz a bölcsi, az tuti. :-) Kistesó meg ráér később, amikor már lesz sok barátom és nem lesz kedvem annyit játszani anyával.

Az jutott még eszembe, hogy anya is zsivány ám, mert próbál megint rászoktatni a "házikosztra". Már kétszer belém varázsolt banános-almát és egyszer körtés-almát. Ebédet szerencsére még mindig bébiételt kapok. :-)

Szeretek mostanában bújócskázni, függönyködni, pakolni, olvasni, tárgyakat ide-oda vinni, edényeket rakosgatni, építeni, labdázni, focizni, homokozni, kavicsolni és dumálni is. Sőt, megmutattam anyának, hogy milyen okos is vagyok. Eddig is az voltam, csak nem adtam jelét, hogy ne ugráltasson. És milyen jól is tettem, mert mióta tudja, hogy miket tudok állandóan ilyeneket mond:

- Hozd ide nekem a labdát!

- Hol van a kutyus?

- Hova lett a zoknid? stb.

Azt hiszem minden érdekeset elmeséltem erről a hétről. Még a domaszéki beszámolóval lógok, egyszer arra is sor kerül. Addig is puszilok mindenkit!

Levente

Újra jelentkezünk

Húúú, nem is tudom hol kezdjem, annyi minden történt ez elmúlt 2-3 hétben, amióta nem jelentkeztünk.

Aug. 18. szombaton ugye "kiköltöztünk" Domaszékre a mamáékhoz Leventével, apa pedig másnap utazott Miskolcra, ahol megrendezésre került a Tájfutó VB (Világbajnokság) és annak kísérőversenyeként a Hungária Kupa - a legrangosabb magyar tájfutó verseny, ami legalább 5 napos szokott lenni. Apa a Hungária Kupa céljában volt rendező személyzet, most nem versenyezni ment. Egészen aug. 23-ig "dolgozott", és csak késő este ért haza. Értünk másnap - hétfőn - jött ki a mamáékhoz. Mi nagyon jól éreztük magunkat, valóban nyaralás volt Leventének és nekem is a kint töltött idő, de erről majd máskor számolunk be ennél jóval részletesebben.

Hétfőn mikor hazajöttünk Levente kapott egy ajándékot apától, egy szuper dömpert.
Nagyon jókat huncutkodtak egymással a találkozás örömére. :-) Szerencsére apa egész héten szabin volt még akkor is, így nem kellett hirtelen visszaváltanunk a "munkás" hétköznapokra.

Régebben írtam egy házikóról, amit szerettünk volna megvenni. A házikó elkelt, de bennünk felébredt a vágy, hogy ne hagyjuk annyiban ezt a családi ház kérdést. Ebben Levente is megerősített minket ezen a héten, mert a domaszéki szabadság és udvarozás után nem nagyon bírt magával a 4 fal között - azóta sem. Szóval a fejünkbe vettük, hogy családi házba költözünk, amint lehetséges. Amíg apa szabin volt megnéztünk 2 házat is, sőt most hétvégén is megyünk. Közben a lakásunkat is meghirdettük eladásra. Rögtön másnap már voltak is érdeklődök, sőt tegnap is. A tegnapiak elég komolynak tűntek, még ugyan holnapig átgondolják, de azt mondták, hogy nagyon tetszik nekik a lakás és szeretnék megvenni. Igazából szinte csak az anyaigakban nem egyeztünk még meg. Mindenesetre még nem végleges a dolog, de úgy tűnik sínen vagyunk a családi ház álom felé. Még a szocpolnak akarunk utána járni, hátha azt is ki tudnánk használni.

Egy kis móka: tegnap délután felfigyeltünk rá, hogy a szomszéd erkély virágos ládájába egy pálcára szúrva ez a felirat állt: Szia Ida! Feltűnően úgy volt fordítva, hogy mi pont jól el tudjuk olvasni. Nem egy virágon volt, hanem csak úgy a földben. Nem nagyon tudtuk mire vélni...
Aztán mikor jöttek a lakásnézők, kiderült hogy a nőnek a kollégája erkélyszomszédunk és neki tették ki a táblát, hogy tudja, hol lakik a kolléga - aki egyébként sejtette, hogy hozzánk fognak jönni. :-D Vannak még pihent emberek. Estére már el is tűnt a tábla. :-)

Levente tegnap éjjel műsorozott, valószínűleg megint jön egy foga. Legalább 2 órát virrasztottunk, így tegnap elég nyügösek és fáradtak voltunk mindketten. Este aztán BK alatt beájult, mint egy kisbéka és aludt reggel fél 7-ig.

Mostanában szeret nagyon labdázni (videó készült róla) és már építeni is próbál, csak még ritkán sikerül. Ma olvastunk is egy nagyot. Olyan kis okos, mert mikor a nyuszira mutattam és kérdeztem, hogy az-e a cica, rázta a fejét, hogy nem. Persze lehet, hogy ez még csak véletlen volt, nem tudom. Nagyon figyeli a fényeket, árnyékokat, szeretné megfogni őket (erről is van videó). Imád továbbra is táncolni, már az ágy tetején is, amitől frászt szoktam kapni (szintén van róla videó). Valamelyik nap pedig, kitaláltuk, hogy a dömper kerekére rátettük a labdát és így ha valamelyiket pörgeti, forog az egész - mintha fogaskerekek lennének. Ezzel is sok időt el tud tölteni, mert próbálja felfogni, hogy is működik. Erről kép készült.

Az evés továbbra is furán működik. Ha én csinálok babakaját, azt nem eszi meg, csak a bébiételt, viszont a mi kajánkból meg hajlandó enni, sőt kéri. Olyan nincs, hogy mi eszünk és ő nem kap belőle. A tészták, rizses dolgok - főleg rakottak - nagyon csúsznak neki. A krumplisok még nem a kedvencek. Már adtam neki alma falatokat is, azzal is egész jól elvolt. Nem mondom, hogy szépen megette, de a torkán is csúszott le belőle.

Mostanában napjában 2× kell már kimennünk a szabadba, mert nagyon igényli. Délelőtt traktorozni szoktunk - többnyire elmegyünk bevásárolni -, délután pedig játszóterezni szoktunk, hogy szocializálódjunk is a mozgás és levegőzés mellett. Nagyon szokta élvezni, mindig megy a nagyok után és nem fél tőlük. Szoktunk hintázni, kavicsolni, homokozni - szerencsére már nem veszi a kezét a szájába - és néha rugós pacizni is. Sokat szaladgál is, hol a totyogókkal, hol a nagyok után. :-) A játszótéren rólam, rólunk nem is nagyon vesz tudomást, olyan jól elvan.

Hopp, még az jutott eszembe, hogy múlt héten egyik este bementünk a belvárosba esti sétára apával együtt és megnéztük a szökőkutat a Dugonics téren. Leventének nagyon tetszett, és hogy mennyi gyerek volt ott - még 8 után is?!? Erről is vannak képek, még augusztusnál.