2009. március 18., szerda

Álldogálás

Levente reggel azzal kezdte a napot a járókában, hogy gyorsan felkapaszkodott a rácsokon és felállt. A szakirodalmak szerint még csak max. 1-2 másodpercet kéne tudnia állni, ehhez képest ő percekig álldogált a kiságyban. Én ültettem le, hogy pihentesse kicsit a lábait és játszon. :-)
Ilyen ügyesen állt:
Le is videóztam, a frissek között remélem nemsoká megjelenik. Tegnap új ízként paradicsomot evett. Nagyon tetszett neki. :-) Tényleg finom volt, még nekem is tetszett.
Már nagyon nehéznek tűnik Levente. Jövő héten megint megyünk szurira, kíváncsi leszek mennyi most a súlya.

2009. március 17., kedd

Képzeletbeli házikó

Tegnap apa azzal jött haza, hogy van Domaszéken egy viszonylag olcsó eladó telek, építkezni kéne. Na ezzel elindult a lavina. :-)
Elkezdtünk képzeletben tervezgetni, mit hogyan lehetne, minek kell majd utána járni, stb. Egészen odáig jutottunk, hogy nem fogunk állatokat tartani, de lesz majd egy kis veteményes és egy virágos kert. És abban milyen finomságok fognak teremni Leventének: paprika, paradicsom, saláta, répa, retek, hagyma, káposzta, karfiol, földieper :) petrezselyem, tököcske, stb. Talán még 1-2 gyümölcsfa is lenne. Az udvar többi része pedig szép füves lenne, ahol apa minden hétvégén füvet nyírna, hogy a manók ott tudjanak játszani. Szép tervek! :-) Reméljük egyszer meg is valósulnak. Most még alszunk párat ezekre a gondolatokra.

2009. március 16., hétfő

Levente: Mozgalmas hétvége

Kedves Nénik és Bácsik!
Ez a hétvége mozgalmas volt. Na nem azért meg sokat mentünk, hanem itthon történt sok apró dolog, ami érdekes.
Szombaton anya nagybevásárlást csinált, hozott nekem is sok finomságot. Fözött finom ebédet és még délelőtt megcsinálta a vacsorát is. Ebéd után elvitt engem sétálni, - már igencsak délután volt - addig hagytuk apát takarítani. Mikor hazaértünk, még éppen a lépcsőházban voltunk, mikor megcsörrent anya mobilja. Feri nagybátyó hívta, hogy megérkeztek. Vicces volt, mert mi is akkor értünk haza, csak a hátsó ajtón jöttünk be, ők meg elől álltak. Gyorsan beengedtük őket. Elizke nagynénivel jött Feri. Mindketten cserkészek és a Dóm téren voltak egy ünnepi rendezvényen a cserkészcsapattal. Onnan jöttek meglátogatni engem. :-)
Hoztak anyáéknak sok finom sütit mamitól és déditől is. Köszönik szépen! Mind megették. :-) Apa kapott ajándékot is a névnapjára, örült neki.
Nagybátyóéknak megmutattam, hogy milyen ügyesen tudok enni. Sokat nevettek rajta (nem értem miért - ők is voltak ilyen picik egyszer). Aztán kiengeszteltek, mert játszottak velem egy jót. Aztán megvacsoráztak. Anya görög rakott krumplit csinált ubisalival. Jó illata volt. Mikor apa lepakolta az étkezőasztalt a vacsihoz, sajnos baleset történt. A síratófalas kirakó szétesett, mert még nem volt összeragasztva a hátulja. Anya nagyon mérges lett, mert sokat dolgozott rajta. Nagybátyóék este mentek csak haza. Jó volt, hogy itt voltak.
Azért mi még nem feküdtünk ám le azonnal. Én még tornáztam egy kicsit. Lefekvés előtt szeretek a legjobban tornázni. Általában a járóka szélébe kapaszkodva térdelek, ugrálok és álldogálok - ez az esti torna. Most apának sikerült lefényképeznie, ahogy állok, de csak mert hagytam. :-) Ime:
Anya közben aggódott, hogy elesek és megütöm magam, de már ügyes vagyok, nem esik bántódásom. Ugye milyen ügyes vagyok? :-)
Vasárnap nem keltünk túl korán, de még így is én ébresztettem anyáékat, mert olyan lusták voltak, hogy nem akartak felkelni. Ébredés után anya megcsinálta a tízóraimat. A szombaton vásárolt finomságok közül választott és finom vilmoskörtét kaptam. Háááát, ez még a sütőtöknél is finomabb. Gyorsan bekaptam majdnem mindet. Utána apával elmentem sétálni, anya addig elindította a Mosó Mancit, hogy kimossa apa munkásruháit és feltakarította az erkélyt, hogy a ruhák aztán ott tudjanak száradni. Utána meg neki fogott megint kirakni a síratófalat. Hát csak egy részét sikerült megcsinálnia, pedig sokáig oda voltunk apával. Elmentünk Gáborékhoz, hogy apának is meglegyenek Gábor izraeli képei. Már régóta meg akartak látogatni engem, de mindig közbejött nekik valami, ezért most odaadták nekem az ajándékot, amit nekem szántak. Egy nagyon érdekes vonatot kaptam. Forog a teteje, tök jól lehet pörgetni és ahogy tologatjuk levegő megy a kéményébe, ahol színes golyókat fúj meg és azok zörögnek. Nagyon tetszik! Kép is van róla! Aztán apával elsétáltunk egész a sándorfalvi útig. Még aludtam is útközben, olyan messzire mentünk. Mikor hazajöttünk, anya csinálta az estebédet. Már majdnem kész lett, mikor betoppant a mama. Nem is tudtuk, hogy jön, így meglepetés volt. Hozott anyáéknak finomságokat, meg sütiket apa névnapjára és még ajándékot is. Megcsinálta az adóbevallásokat is, azokat is elhozta. Nem tudom mi az, de azt mondták, hogy apa kap sok pénzt, úgyhogy csak jó dolog lehet. :-) Utána játszottam a mamával is egy jót, sőt el is aludtam a kezében, mert már fáradt voltam, így nem is tudom mikor ment haza. Szundi után az ősökre rájött a fényképezhetnék. Lefényképeztek az új vonatommal, fürdés közben és fürdés után az étkezőasztalon. Már majdnem megfagytam mire megunták. Utána tv-t néztünk, de uncsi volt, így én inkább beszélgettem apával. Készült erről egy videó is. A frissek között megtalálható. Az új képek pedig a diavetítésnél is. Sőt Gábor izraeli képeit is be fogja anya linkelni hamarosan. Azt hiszem mindenki látja, hogy tényleg mozgalmas volt a hétvégénk.
Ma hajnalban a 6 órás cici után nem volt kedvem aludni, így beszélgettem és tornáztam egyet. Nem hagytam anyáékat aludni. Aztán csak elfáradtam és fél 8-tól még aludtam 11-ig. Most pedig megyünk anyával kanalazni. Ma már nem magában kapom a körtét, hanem almával. Jujj de finom lesz! :-)
Jaaa, és ha kislány lettem volna, ma lenne a névnapom! ;-)
Puszi mindenkinek, Levente

2009. március 13., péntek

Bibi és macikák

Tegnap nem történt különösebb esemény. Levente evett szépen, aludt napközben és játszott is ügyesen. Már 2×fél órára elfoglalta magát a járókában. Persze látótávolságon belül kell lennem, de ez megoldható. Azért, ha nem veszi észre, már ki is tudok osonni a szobából. :-)
Este szerzett egy kis bibit az arcára. A szokásos esti torna keretében, a nagyágyról kapaszkodott a járóka tetejébe. Először két kézzel (eddig oké) és rugizott. Aztán elkezdett vagánykodni, és már egy kézzel fogódzkodott rugizás közben. Ilyenkor persze előbb-utóbb borulás lesz a dologból. Jobb esetben csak az ágyra dől, rosszabb esetben - mint tegnap is - neki a járókának. Így most a jobb szeme alatt (képen balról) éktelenkedik egy kis bibi. Ime:
Éjjel megint szépen aludt, 10-kor kelt fel. Most pedig játszik a járókában. Olyan aranyos, felfedezte a macikákat. :-)
Már nekünk is volt 3 macink (2 az enyém, 1 apáé), meg Leventének is hozott a Jézuska 3-at, így 6 macink van. Miután lenyitottuk a nagyágyat a nappaliban, nem volt helyük és beköltöztek a járókába. Szépen körbe ültek. Eddig nem foglalkozott velük Levente, ma viszont mindegyiket szemügyrevette és megvizsgálta. Na azért nem sokat játszott velük, de azért számbavette őket.
Na megyek, mert elfogyott a játszani való a járókában. ;-)

2009. március 11., szerda

Levente: Anya bepöccent

Kedves Nénik és Bácsik!
Mostanában egyre érdekesebb a saját hangom. Tegnap anyával nagyot sétáltunk - több mint 2 órát - és közben én énekelgettem. Anya szereti hallgatni. :-) Azt hiszem, hogy videó is készült róla, biztosan felteszi majd.
Na de miért is pöccent be anya? Mindjárt elmesélem...
Reggel még jó kedvű volt anya. Mikor felébresztettem, apát is behívta a szobába - még épp itthon volt - hogy megmutassa, mit csinálok. Hát álldogáltam a kiságyamban. :-) És közben persze még kapaszkodtam. Már csináltam ilyet párszor. Mindig megdicsérnek, aztán meg azt mondják, hogy ezzel még ráérek és leültetnek. Ki érti ezt?!? :-o
Aztán ebédre anya csinált nekem krumplipürét husival, de nem volt finom. Akkor kevert bele egy kis almát és őszibarackot és piszok finom lett. Úgy nyeltem, hogy bugyborékolt a szám és fröcsögött mindenhová a kaja, még a hajamra is jutott. :-) Meg is ettem mindet egyszerre, pedig jó sok volt. :-)
Ebéd után elmentünk sétálni. Már reggel óta borult volt az idő, ezért nem vártunk délutánig. Persze anya szerint pont rosszkor indultunk el, mert mikor a postán befizettük a villanyszámlát, elkezdett szemerkélni az eső. Elővettük a traktorom esővédőjét - mert nem vízhatlan az anyaga - és feltettük. Anya magára húzta a kapucniját és sétáltunk tovább.
Nekem nagyon tetszett az esővédő, próbáltam elkapni. Kis idő után sikerült is és elkezdtem huzogatni, mert olyan jó zörgős hangja van. Sőt meg is kóstoltam - finom is volt. Na itt pöccent be anya, mert állandóan lehúztam az esővédőt a traktor tetejéről és az vizes lett. Nem is volt hajlandó tovább sétálni velem, hanem hazajöttünk. Olyan gonosz, mert így csak 3/4 órát sétáltunk. Titkon azt remélte, hogy elalszom, de nem így történt, sőt. :-)
Azóta már kiengeszteltem, mert itthon aludtam egy órácskát.
Még ami érdekes volt, hogy láttunk rügyező bokrokat és fákat. Jön a TAVASZ! Olyat még nem láttam, kíváncsi vagyok. Amúgy már kb. 1 hete rügyezhetnek, de csak most vettük észre.
Most megyünk és játszunk egy nagyot, amíg apa haza nem ér. Ma remélem hamarabb jön, mert autóval ment ma dolgozni, hogy délelőtt hazavihesse a tatát a klinikáról. Kívánjuk neki, hogy minél gyorsabban jöjjön rendbe, mert hamarosan szaladgálni szeretnék vele a kertben. :-)
Puszi mindenkinek, Levente

2009. március 10., kedd

Levente: Hétvége

Kedves Nénik és Bácsik!
Szombaton Vásárhelyen jártunk. Anyáék fodrászhoz mentek. Mivel mostanában nagyon szeretek anyával lenni, nem mertek senkinél ott hagyni, hanem vittek magukkal. Amíg apa "megkopaszodott", addig anya adott finomat enni, utána meg apa elvitt sétálni, amíg anya is megszépült. 2 órát sétáltunk és végig aludtam. Finom a vásárhelyi levegő. :-)
Mivel fodrász előtt épp csak negyedóránk maradt dédiéket meglátogatni, este is visszamentünk hozzá, miután mamiéknál megebédeltünk. Mamiéknál már nem értem be a bébiételekkel, kértem cicit is. :-) Cici nélkül nem jó a nap!
Anya meg Elizke nagynéni szépeket énekeltek nekem (kánonokat) és közben apát elaltatták. :-) A végére én is elálmosodtam és mikor mentünk vissza dédihez, útközben elaludtam az autóban. Estére már anyáék is elfáradtak, mire hazaértünk.
Vasárnap apa versenyen volt Bátaapátiban, fél 5-kor ért haza. Előtte nemsokkal jött hozzánk látogatóba a mama. Jókat játszottam vele. :-) Aztán vittünk a tatának fülhallgatót a klinikára, mert már vasárnap be kellett feküdnie. Én anyával kint várakoztam, de mama és apa bementek hozzá. Utána hazavittük mamát Domaszékre és meglátogattuk Betti nagynénit és Bogi unitesót. Nagyon örültek nekem, mert már régen találkoztunk. Domaszékre menet volt egy kis sírás-rívás. Picit fájt a pocim, utána meg a sötét olyan furcsa volt, hogy nem tudtam megnyugodni, csak anya kezében. Pedig az autóban nem szabad anyának kézbe vennie, de most kivételt tett és megvígasztalt. Gyorsan elrepült a hétvége!
Vásárhelyre vittünk apával virágot a dédiéknek és mamiéknak, de mivel Domaszékre hirtelen ötletből mentünk, oda nem vittünk virágot Nőnapra. Ezért így utólag kívánok BOLDOG NŐNAPOT a mamáéknak és minden kedves hölgy olvasómnak!!! :-)
Még annyit akartam elmesélni, hogy most hétvégén nem anya készített nekem finomságokat, hanem bébiételeket és desszerteket ettem. Hát azok is nagyon finomak ám! Még répapürét is ettem husival. Tegnap megint anya "főzött", almaszószt (alma-krumpli) kaptam és nagyon csúszott. :-)
Valószínűleg kezdenek nagyon dúródni a fogaim, mert egyre érzékenyebb az ínyem és mindent megrágok. Főleg a könyveket, mert jó kemények. Anya hétvégén már némelyiket ragasztgatta is, hogy azért még sokáig tudjuk őket olvasni.
Megyünk enni, mert megéheztem. Remélem valami finom lesz ma is. :-)
Puszi, Levente

2009. március 6., péntek

Huncut nagyfiú

Tegnap délután Levente nagyon huncut volt. Amikor azt mondtam neki, hogy "bicikli", akkor nevetett. Raktam fel róla videót is.
Ma éjjel nagyon szépen aludt. Este ugyan éjfél lett mire elaludtunk, de reggel 8-ig szundikált. Akkor is csak cicizni kelt fel és még aludt tovább 10-ig. Kis ügyes.
Délelőtt meg végre megmaradt egy félórácskára a járókában, így tudtam vasalni. Tiszta rendes ma. Csak el ne kiabáljam. :-)

2009. március 5., csütörtök

Édesszájúság

Miután 2 napja végre eszik megint Levente, gondoltam újítok és ma nem sötőtököt kap, hanem őszibarackot. Hát ő nem így gondolta, így megint tököt kapott. Gondolom ez azért csúszik jobban, mert édes. Apjára ütött, ő is ilyen édesszájú. :-)
Majd csokievő versenyeket fogunk rendezni, ha nagyobb lesz. :-)
Sikerült ma készítenem videót az ülésről és a kapaszkodásról. Még csak az egyiket látom itt, remélem hamarosan frissül. Hát nem könnyű mostmár egyedül videózni, de megoldottam. :-) Képek is vannak újak. Még februárhoz is tettem fel újabbakat, de már márciusiak is vannak.
Na megyek vasalni, amíg alszik még ez a kis bitang. ;-)

Levente: Tudományok

Kedves Nénik és Bácsik!
Ma nagyon csúnya idő van, anyával nem keltünk korán. Arra gondoltam, hogy összeszedem - már amennyire emlékszem, hogy - mikor milyen tudományt szereztem meg.
A fejemet 1-1 pillanatra már születésemtől fogva fel tudtam emelni, sőt alvás közben meg tudtam fordítani. Ez velem született. :-)
Mosolyogni 4 hetes korom körül kezdtem.
Majdnem 2 hónapos voltam, amikor már nagyon ment a kobrázás és akkoriban már kacagni is tudtam.
2,5 hónapos voltam, amikor már nem volt szükségem este tápszerre, csak cicit igényeltem.
Arra már nem emlékszem mikor kezdtem érdeklődni a környezetem és a játékok iránt, de 4 hónaposan már meg tudtam fogni a majmocska csörgőmet. A kezeim azóta fokozatosan ügyesedtek, ma már mindent meg tudok fogni és egyik kezemből a másikba rakni.
Katalin napon fordultam először a hátamra (szintén 4 hónaposan), és karácsonykor (5 hónaposan) már hasra fordulni is tudtam a hátamról. Ahogy először a hátamra fordultam, azaz Katalin nap óta, alszom minden este a kiságyamban, mert anya félt, hogy éjszaka leesem a nagyágyról és onnantól nem alhattam mellette. De ez nekem nem jelentett gondot, szeretem a kiságyam. Anyának lett rosszabb, mert így éjjel fel kell kelnie, nem elég a cicit a számba raknia. ;-)
Az első négykézlábazások, hintázások 5,5 hónaposan voltak.
6 hónaposan (félévesen) kezdtem el anyával kanalazni. Először almát, őszibarackot, sütőtököt, krumplit és csirkehusit ettem, de mellette még mindig cicizek - most is itt tartok.
6,5 hónaposan másztam először a távirányító és a mobil telefon után. És akkor kezdtem élvezni az üldögélést, de igazából 7 hónaposan mondhatom azt, hogy már tudok ülni.
Most kezdem a kapaszkodást, térdre állást - 7 hónaposan.
Eddig mindenkire mosolyogtam, most már megválogatom, hogy kit jutalmazok meg egy mosollyal. És mostmár kezdek félni az ismeretlen emberektől, gyanakodva szemlélem őket.
Erről jut eszembe, hogy hétfőn séta közben leszólított minket egy néni - rám volt kíváncsi - azt mondta, hogy a mamának volt munkatársa (Nagy Sanyi anyukája) Kati néni. Puszit küldött mamának és apának is, csak elfelejtettük átadni. :-)
Hát most ennyi tudomány jutott eszembe, remélem nem hagytam ki semmi fontosat.
Még annyit akartam elmesélni, hogy az utóbbi napokban apa esténként tanult - vagy legalábbis úgy csinált - és tegnap este levizsgázott. Játékvezetői versenybírói igazolvánnyal jött haza - tájékozódási futás sportágban természetesen. :-) Nagyon büszke vagyok rá. Olyan okos apukám van. :-) És erős is! Még a múlt héten lejjebb vette a kiságyamat, hogy mikor üldögélek, ki ne essek belőle.
Most megyek kicsit pihenni, mert olyan álmosító ez az esős idő.
Puszi, Levente

2009. március 3., kedd

Nehéz napok...

Az utóbbi napok elég nehezek voltak. Csütörtökön még evett Levente egy fél almát, péntektől viszont csak a cicit volt hajlandó elfogadni, illetve a vizet. Ráadásul, amíg apa oda volt, nagyon anyás lett. Ha nem lát, akkor sír. Még apa kezében is. Mindenhová vinnem kell magammal. Még wc-re is úgy tudok menni, hogy beültetem a hordozóba és szembeültetem velem. :-(
Tegnap volt nálunk a védőnő, de nem tudott semmi okosat mondani, hogy miért nem eszik.
Ma annyit javult a helyzet, hogy végre a sütőtököt elfogadta. Ezzel egy kicsit megnyugodtam, remélem mostmár újra enni fog rendesen.
Az ülés egyre jobban megy neki, bár még nem teljesen stabil. Újdonságként nagyon kezd kapaszkodni a kiságya és a járóka rácsaiba, és így térdre tud állni.
A babakocsit is már ülősre állítottuk, így kilát és tud nézelődni. Nagyon élvezi. :-)
Hétvégén járt nálunk a tata és a mama, meg Rita Gézával.
A siratófal készen van, ma raktam ki az utolsó darabját.
Más különös most nem jut eszembe...