Újra jelentkezünk

Húúú, nem is tudom hol kezdjem, annyi minden történt ez elmúlt 2-3 hétben, amióta nem jelentkeztünk.

Aug. 18. szombaton ugye "kiköltöztünk" Domaszékre a mamáékhoz Leventével, apa pedig másnap utazott Miskolcra, ahol megrendezésre került a Tájfutó VB (Világbajnokság) és annak kísérőversenyeként a Hungária Kupa - a legrangosabb magyar tájfutó verseny, ami legalább 5 napos szokott lenni. Apa a Hungária Kupa céljában volt rendező személyzet, most nem versenyezni ment. Egészen aug. 23-ig "dolgozott", és csak késő este ért haza. Értünk másnap - hétfőn - jött ki a mamáékhoz. Mi nagyon jól éreztük magunkat, valóban nyaralás volt Leventének és nekem is a kint töltött idő, de erről majd máskor számolunk be ennél jóval részletesebben.

Hétfőn mikor hazajöttünk Levente kapott egy ajándékot apától, egy szuper dömpert.
Nagyon jókat huncutkodtak egymással a találkozás örömére. :-) Szerencsére apa egész héten szabin volt még akkor is, így nem kellett hirtelen visszaváltanunk a "munkás" hétköznapokra.

Régebben írtam egy házikóról, amit szerettünk volna megvenni. A házikó elkelt, de bennünk felébredt a vágy, hogy ne hagyjuk annyiban ezt a családi ház kérdést. Ebben Levente is megerősített minket ezen a héten, mert a domaszéki szabadság és udvarozás után nem nagyon bírt magával a 4 fal között - azóta sem. Szóval a fejünkbe vettük, hogy családi házba költözünk, amint lehetséges. Amíg apa szabin volt megnéztünk 2 házat is, sőt most hétvégén is megyünk. Közben a lakásunkat is meghirdettük eladásra. Rögtön másnap már voltak is érdeklődök, sőt tegnap is. A tegnapiak elég komolynak tűntek, még ugyan holnapig átgondolják, de azt mondták, hogy nagyon tetszik nekik a lakás és szeretnék megvenni. Igazából szinte csak az anyaigakban nem egyeztünk még meg. Mindenesetre még nem végleges a dolog, de úgy tűnik sínen vagyunk a családi ház álom felé. Még a szocpolnak akarunk utána járni, hátha azt is ki tudnánk használni.

Egy kis móka: tegnap délután felfigyeltünk rá, hogy a szomszéd erkély virágos ládájába egy pálcára szúrva ez a felirat állt: Szia Ida! Feltűnően úgy volt fordítva, hogy mi pont jól el tudjuk olvasni. Nem egy virágon volt, hanem csak úgy a földben. Nem nagyon tudtuk mire vélni...
Aztán mikor jöttek a lakásnézők, kiderült hogy a nőnek a kollégája erkélyszomszédunk és neki tették ki a táblát, hogy tudja, hol lakik a kolléga - aki egyébként sejtette, hogy hozzánk fognak jönni. :-D Vannak még pihent emberek. Estére már el is tűnt a tábla. :-)

Levente tegnap éjjel műsorozott, valószínűleg megint jön egy foga. Legalább 2 órát virrasztottunk, így tegnap elég nyügösek és fáradtak voltunk mindketten. Este aztán BK alatt beájult, mint egy kisbéka és aludt reggel fél 7-ig.

Mostanában szeret nagyon labdázni (videó készült róla) és már építeni is próbál, csak még ritkán sikerül. Ma olvastunk is egy nagyot. Olyan kis okos, mert mikor a nyuszira mutattam és kérdeztem, hogy az-e a cica, rázta a fejét, hogy nem. Persze lehet, hogy ez még csak véletlen volt, nem tudom. Nagyon figyeli a fényeket, árnyékokat, szeretné megfogni őket (erről is van videó). Imád továbbra is táncolni, már az ágy tetején is, amitől frászt szoktam kapni (szintén van róla videó). Valamelyik nap pedig, kitaláltuk, hogy a dömper kerekére rátettük a labdát és így ha valamelyiket pörgeti, forog az egész - mintha fogaskerekek lennének. Ezzel is sok időt el tud tölteni, mert próbálja felfogni, hogy is működik. Erről kép készült.

Az evés továbbra is furán működik. Ha én csinálok babakaját, azt nem eszi meg, csak a bébiételt, viszont a mi kajánkból meg hajlandó enni, sőt kéri. Olyan nincs, hogy mi eszünk és ő nem kap belőle. A tészták, rizses dolgok - főleg rakottak - nagyon csúsznak neki. A krumplisok még nem a kedvencek. Már adtam neki alma falatokat is, azzal is egész jól elvolt. Nem mondom, hogy szépen megette, de a torkán is csúszott le belőle.

Mostanában napjában 2× kell már kimennünk a szabadba, mert nagyon igényli. Délelőtt traktorozni szoktunk - többnyire elmegyünk bevásárolni -, délután pedig játszóterezni szoktunk, hogy szocializálódjunk is a mozgás és levegőzés mellett. Nagyon szokta élvezni, mindig megy a nagyok után és nem fél tőlük. Szoktunk hintázni, kavicsolni, homokozni - szerencsére már nem veszi a kezét a szájába - és néha rugós pacizni is. Sokat szaladgál is, hol a totyogókkal, hol a nagyok után. :-) A játszótéren rólam, rólunk nem is nagyon vesz tudomást, olyan jól elvan.

Hopp, még az jutott eszembe, hogy múlt héten egyik este bementünk a belvárosba esti sétára apával együtt és megnéztük a szökőkutat a Dugonics téren. Leventének nagyon tetszett, és hogy mennyi gyerek volt ott - még 8 után is?!? Erről is vannak képek, még augusztusnál.

Egyelőre csak képek...

Nagyon jól érezzük magunkat Domaszéken, egy percre sem unatkozunk. A képeket már feltettük az augusztusiakhoz, egyelőre azok mesélnek helyettünk, aztán ha lesz egy kis nyugi, majd mesélünk is.

Nyári szünet

Apa holnap indul a tájfutó VB-re rendezőnek. Több mint 1 hétig lesz oda. Addig mi Leventével "kiköltözünk" Domaszékre a mamáékhoz. Már nagyon várnak minket. Tata és Bogi egyébként is otthon van, de most a mama és Betti nagynéni is szabin van, teljes a létszám. Nem tudom, hogy lesz-e időnk blogot írni, de nem valószínű. Majd ha 24-én hazajöttünk, igyekszünk beszámolni a "nyári szünetünkről". :-)
Ha mégis tudunk, akkor azért bejelentkezünk...

Álomkór

Tegnap nem tudom mi történt Leventével, de álomkóros volt. Biztosan megcsípte egy cecelégy. :-) Délben aludt 2 és fél órát, aztán este 3/4 7-től 8-ig is több mint 1 órát. Azt hittük, hogy éjfélig nem is fog aztán elaludni, így elkezdtünk 9-kor filmet nézni. Valamikor még 11 előtt azt vettem észre, hogy beájult (cici nélkül). Ez nagy szó! Ne sűrűn élvezhetjük. És ma se kelt korán, csak fél 9 körül.
2 hét telefonálgatás után ma végre sikerült időpontot kérnem a szemvizsgálatra (az 1 éves státuszvizsgálathoz). Szept. 8-án megyünk.

Az előbb főztem - próbáltam. Levente segítkezett. :-) Levideóztam és képek is készültek róla.

Levente: Strandoltunk

Kedves Nénik és Bácsik!
Tegnap szuper napom volt. Utaztunk egy nagyot és elmentünk Kiskunmajsára strandolni. :-) Itt még az autóban ülök és várom, hogy induljunk. A smicit vagányan hordom. :-)
Végre megérkeztünk. Pokróc le, apa sátrat vert, anya a talpamtól a holdacskáig bekent naptejjel, hogy le ne égjek.

Aztán irány a part! :-)

A vízbe egyedül nem mertem belemenni, csak apával, vagy anyával. Először a homokos partú medencével kezdtem. Apát sétáltattam benne. Aztán úsztunk is (videó).

A gyerekmedencében anyával huncutkodtam. Jól lepancsoltam vízzel, meg az úszógumit tologattam. A derekamig ért a víz, de azért óvatos voltam és mindig a medence szélén maradtam.

Az is nagyon jó volt, hogy lehetett mezítlábaskodni. A fű is, és a homok is nagyon kellemes és puha szőnyeg. A fűben még faleveleket is találtam.

Egy kis séta után apa elment úszni, mi meg anyával homokoztunk.

Anya épített nekem várat, meg csinált vödör formát, amit jól leromboltam. :-)

A vödröm is mindig teletöltöttem.

Indulás előtt még megsétáltattam anyát. Belesétáltunk a víz szélébe, aztán ki a partra. Aztán megint a vízbe és megint a partra és így tovább. Nagyon élveztem! :-)

5 órát voltunk a strandon, de nagyon jó volt. Remélem máskor is megyünk. Strandolás után még nem indultunk egyből haza, elmentünk Soltvadkertre fagyizni. Én is ettem egy tölcsért, nagyon jól elmajszolgattam. Utána hazaindultunk, de közben beszaladtunk egy rövid időre a mamáékhoz Domaszékre. Jó későn értünk haza, elfáradtam a sok szép élménytől. Éjjel nagyon jót aludtam. :-)

Ma csak pihentünk, meg játszottunk. Olyan jó anyáékkal huncutkodni. Szeretem mikor mindketten itthon vannak és velem foglalkoznak.

Mindenkinek szép nyári napokat!

Puszi, Levente

Nyüzsgés

Az elmúlt 1 hét elég mozgalmas volt, teli pörgéssel, nyüzsgéssel.
Szombaton Sanyi hajnalban elutazott a Bicogó (biciklis és kocogó) maratonra (42 km) Szolnokra. Már tavaly is indultak Gáborral együtt. Egy céges csapatot egészítettek
ki, hogy meg legyen a 7 fő. Tavaly is és idén is megnyerték a kategóriájukat, így büszkén, éremmel jöttek haza.

Mi Leventével délelőtt séta gyanánt elmentünk bevásárolni. Ebéd után egy kis alvás, majd délután megfürödtünk, mert estére egy szülinapra voltunk hivatalosak. Kolleganőm Anita lett 30 éves és neki szervezett a párja egy meglepetés bulit egy belvárosi étteremben a színház mellett. Mivel Sanyi nem ért haza Ritával mentünk együtt trolival. Egy ideig Levente szépen ült az ölemben, aztán egyszer csak megunta, felbátorodott és elindult szétnézni. Annyi sok érdekeset talált, hogy még az sem érdekelte, hogy anya ott van-e a közelben vagy sem. Nem engedte fogni
a kezét, hogy arra mehessen amerre akar és csak ment, ment... :-) Mivel az utcán lett asztal foglalva nekünk, így azért kénytelen voltam a nyomában lenni, nehogy kiszaladjon az útra. Voltak virágok hatalmas cserépben körbekerítésként, ahol a virágföld színes kis fadarabokkal
(azt hiszem mucsnak hívják) volt beterítve. Ezeket Levente mind kipakolta. Apa csak később jött, de már nagyon vártam, mert nem tudtam senkivel sem beszélgetni addig.
Mivel Anita évfolyamtársam is volt az egyetemen, a meghívottak között volt 2 évfolyamtársunk, akiknek szintén vannak gyerekeik. Bea nem hozta a gyerkőcöket, azok már nagyobbak, Rea viszont hozta az 5 és fél hónapos Izabella kislányát, aki nagyon tetszett Leventének (és viszont).
Így még csajozott is a nagy legény. Meglepi torta is volt, gyömülcsös túrótorta. Mondanom sem kell, hogy Levente is megkóstolta, sőt az egyik szelet felé megette. Kicsit sem ütött az apjára. ;-) Végül 8 óra felé hazaindultunk.

Vasárnap délelőtt Rita és Géza átjöttek Leventét köszönteni. Kapott egy nyulacskás kispárnát és most megint nem fél Gézától (ha az apja is jelen van). :-)Kis pihenő után délután elmentünk Leventének cipőt vásárolni (de nem találtunk lábára való méretet), majd Domaszéken kötöttünk ki. Apa interneten kinézett egy álom otthont, azt néztük meg. Nem volt egyeztetve, így nagy szerencsénk volt, hogy egyáltalán megtaláltuk és a tulaj otthon is volt. Nagyon tetszene, csak kicsit drága a pénztárcánkhoz. De ha összejönne, akkor valahogy csak megoldanánk. Addig nem is nagyon írok róla többet. Aztán még a mamáékhoz is beugrottunk, de csak egy nagyon pici időre. Levente kiscipőjét sikerült ott hagynunk a nagy sietségben.

Hétfőn délelőtt postán voltunk, ebéd után pedig elmentünk a mamához a munkahelyére, mert behozta nekünk a kiscipőt (bár nem kellett már sokáig...) Egy kis pénzügyi tanácsadás után cipő (ill. szandi) vásárlásra indultunk. A védőnő által ajánlott márkát kerestük és végre találtunk 1, azaz 1 szandit az ő méretében (20-as). Szerencsére színben is megfelelő lett, így meg is vettük. Így néz ki:

Közben Betti nagynéni és Bogi unitesó is bejöttek Szegedre, a cipőboltban vártuk be őket. Vásárlás után elmentünk Bogi fogorvosához, majd elhívtuk őket hozzánk. Délután jött az álomotthont közvetítő ingatlanos, jól lelombozott minket a saját lakásunk értékét illetően, de
legalább kicsit leszálltunk a földre és már nem nagyon bízunk abban, hogy összejön. Ez még a jövő titka.

Kedden délelőtt sétával egybekötve bevásároltunk, majd délben deleltünk (nekem is sikerült elaludnom). :-) Délután Levente nagyon kis beles volt, az uzsija után még az én rakott cukinimből is jócskán falatozott. Nagyon ízlett neki. Mostanában szeret a tányéromból enni. :-)
Pihi után sétálni indultunk, mert felettünk fúrni kezdtek és Levente félt tőle.

Szerdán délelőtt vérvételen voltunk, ami kell az 1 éves státuszvizsgálathoz. Ahhoz képest, hogy kb. 6-7 baba volt ott, kettőt mi is ismertünk. Találkoztunk Levente Vivi barátnőjével és egy régi ismerősömmel, akinek pont 2 héttel idősebb Dóra kislánya van. Így megint csajozott egyet ez a nagyfiú. :-) Időben odamentünk, hogy ne keljen túl sokat várni és szerencsére haladtak is, így időben végeztünk és délben már otthon is voltunk. Maga a vérvétel nem volt vészes. Szerintem én jobban izgultam, mint Levente. A legtöbb babának az ujjából vettek vért, mert olyan kis húsosak, hogy nem találtak vénát. Leventének is az ujjából vettek vért. Amíg bent voltunk, nagyon jól viselkedett, egy hang nem volt. Amikor kijöttünk, akkor viszont nem bírt magával, ment volna mindenhová, nekem meg fognom kellett volna a gézlapot az ujjára, hogy ne vérezzen. 10 perc után beszóltam, hogy ugyan ragasszák már le, mert már mindent összevéreztünk. Nagy kegyesen leragasztották és onnantól nem is volt gond. Elindultunk hazafelé. A buszmegállóban volt egy játszótér, amíg nem jött a busz hintáztunk. Buszozás alatt, esett egy kicsit az eső, de mire leszálltunk, már el is állt. Levente úgy kifáradt az élménytől, hogy rögtön el is aludt és 2 óráig hangját sem lehetett hallani. Este megint vendégünk volt, egy bróker. Mindig megtalálnak minket, mi meg nem zárkózunk el, hátha hallunk valami érdekeset.

Tegnap elég hülye idő volt, nem sétáltunk, hanem pihiztünk itthon és sokat játszottunk. Már ránk fért, mert mostanában túl sokat csavarogtunk.

Ma délelőtt megint bevásárolni voltunk, most pedig alszik a kis huncut. Délután apa hazafelé elmegy Levente eredményéért. Kíváncsi vagyok vérszegény-e. Szerintem nem. Nagyon szépen eszik és igyekszek mindenfélét adni neki, minél változatosabban. Húsfélét minden nap kap valamilyen formában.

Ami még érdekesség történt, hogy szerdán észrevettük, hogy kibújt egy újabb (az 5.) fogacska. Meglepő módon nem ott ahol következne (felül), hanem alul. Jól megvizsgáltam felül, tényleg nincsenek-e fogak, de ott nem láttam. Így alul már 3 foga van. Hogy ennek van-e köze hozzá, nem tudom, de 3-4 napja, megint nagy műsorozás van lefekvéskor. Tegnap este köztünk tudott csak elaludni a kisbetyár. Igazából nem is nagyon bánnánk, hogy ott alszik, ha nem lennénk reggelre tiszta kék-zöld foltosak a rugkapálózásaitól. :-) Így nem fogunk erre rászokni, az biztos.

Szülinapozás

Nagy nap volt a tegnapi Leventénk életében, hiszen 1 éves nagyfiú lett. Este jöttek köszönteni Feri nagybátyó, András nagybátyó, Mami és Elizke nagynéni. Velük együtt ünnepeltünk. A születésnapi torta direkt olyan volt, amit Levente is ehetett volna, de nem kért belőle. Finom gyümölcsös (alma és barack) rizstorta volt, barack szeletekkel a tetején. Gyertyát is tettünk rá. Leventének a gyertya volt a legérdekesebb rajta. Ime:
Aztán jött a nagy ajándékbontás, mert Feri nagybátyótól kapott egy csomó szép ajándékot. A képen a rongyfoci labda és a kutyus látható, de kapott még egy Feri által hímzett kispárnát, homokozó szettet és kajás dobozokat.

Mi meg a mamitól kaptunk egy nagy doboz mogyorós csokit. Vidám volt a szülinapozás.

Egyébként már kijelenthetem, hogy Levente tud járni, sőt szaladni is. Egész nap ezt gyakorolja. Ma az új focilabdát cipelte innen-oda és onnan-ide. :-) Készült róla egy videó is.

Illetve csináltam egy videót arról is, hogy hogyan "tud" inni pohárból egyedül. A szülinapi képeket is felraktam a diavetítésekhez.

A sok szaladgálásnak a lakásban meg van az eredménye az alvásban is. Napközben kb. másfél órát szokott aludni, így este már 9-kor kidől és alszik, reggel pedig 7 óra, fél 8 körül kelünk. Ez már kezd ideális lenni. Éjjel még többnyire kelünk, de csak egyszer olyan 4-6 óra között valamikor.

Az evés viszont még mindig elég változó. Hol eszi a darabosat, hol nem. Hol eszik valamit, hol nem akar enni. Újabban inkább apával szeret enni. :-) Aminek persze én örülök, csak az a baj, hogy ez nem túl sűrűn kivitelezhető, mivel apa nem sokat van itthon, de hát ez van.

Akartam még írni, hogy milyen volt Leventének a születésnapja 1 évvel ezelőtt, de majd legközelebb. Megszeretném örökíteni, amíg még emlékszem rá. :-)

1 év képekben

Ez a nap más, mint a többi...

... ezt te is jól tudod.

Másként kelt fel reggel a nap

és másként járt a hold.

Köszöntünk hát téged ha már

így együtt vagyunk, ajándékul fogadd el

vidám kis dalunk:

BOLDOG, BOLDOG, BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod!

Tavasz után eljön a nyár

és ősz után a tél, de minden évben

eljön a nap, amikor születtél.

Köszöntünk hát téged ha már
így együtt vagyunk, ajándékul fogadd el
vidám kis dalunk:
BOLDOG, BOLDOG, BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!
Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod!

/Halász Judit: Boldog születésnapot!/

Levente: Újabb ajándékok és 1 éves státuszvizsgálat

Kedves Nénik és Bácsik!
Tök jó dolog ez a szülinapozás, egy csomó ajándékot kapok már hetek óta, pedig még nem is vagyok 1 éves. Még van 2 nap! :-)
Szombaton (és vasárnap) is elhalasztották a Balaton-átúszást így apáék más programot találtak ki. A gyógyszertári törzsvásárlói kártyánkon nagyon felgyűltek a pontok, ezért elmentünk beváltani őket. Utána beugrottunk a Centrum Áruházba is. Amíg anya bugyikat és gatyákat válogatott maguknak, addig mi apával a játékosztályon időztünk. Apa megengedte, hogy kipóbáljam az összes játékot és járgányt. Legjobban a motorok tetszettek, mondtam is, hogy olyat szeretnék szülinapomra, de nem vettük meg, azt mondták, hogy drága. Utána elmentünk a Corába is, de erre nem emlékszem, mert elaludtam. Mire felébredtem már mamáéknál voltunk Domaszéken és már motorom is volt. Szebb és jobb is, mint amit én kipróbáltam. Apától és anyától kaptam szülinapomra. Szuper!!! :-)
Ugye milyen jó? :-) Még csak pipiskedve ér le a lábam, de növesztem, hogy mielőbb tudjak vele rodeózni. Most még csak üldögélek rajta, tologatom vagy tologattatom magam rajta. Ja és már szerelni is tudom. :-)
A mamáéktól is kaptam ajándékot (ismét). Merinói gyapjú ágynemű szettet kaptam, aminek "kellemes" barika szaga van. Anya reggelente mindig barikának hív, mert bari szagom lesz tőle. :-) Csinos ruhákat is kaptam még. Anyáék is kaptak ágynemű szettet az én szülinapomra, sőt anya még ékszereket is. Igazságtalanság, ez az én szülinapom, nem az övék!!! ;-)
Szombaton este jött hozzánk Rita és Géza. A Balcsi helyett Kiskunmajsára akartunk elmenni vasárnap, de aztán inkább egy pihenős napra szavaztunk.
A pénteki plázázás után egyébként vérszemet kaptam és azóta szinte csak két lábon szeretek közlekedni, játszani és minden mást is.
Tegnap este még arra is rávettem anyát, hogy traktor nélkül menjünk el sétálni egy picit. Körbejártuk majdnem a háztömböt.
Ma reggel "korán" keltünk, megint menni kellett a doktor nénihez, pedig nem is vagyok beteg. Anya azt mondta, hogy 1 éves státuszvizsgálatra megyünk. Nem igazán értettem, hiszen csak csütörtökön leszek 1 éves. Ez van!
Kicsit morcos voltam az indulásnál, mert még inkább aludtam volna. Minden féle mérés és vizsgálat volt. 73,5 cm vagyok és 9 kg (8980 gramm). Van 4 fogam, csípőm rendben, doktor néni elégedett velem. Kaptunk 2 beutalót: vérvételre és szemészetre. Nincs semmi bajom, ezek a szokásos vizsgálatok 1 éveseknél.
Most megyek ebédelni, jó étvágyat mindenkinek!
Puszi, Levente