Mostanában nagyon elfoglalt vagyok, rengeteg a felfedezni való a világban. :-) A legújabb felfedezésem, hogy a szekrény ajtót nem csak nyitogatni lehet és csapkodni, hanem kinyitni is és kipakolni belőle (anya nagy örömére). :-) Itt is éppen a tv alatti szekrényből kezdtem el kipakolni a CD-ket, de sajnos anya gyorsan észrevette, így nem tudtam mindent megnézni, amit akartam. Na majd legközelebb. ;-)
A vasárnapi napom nagyon izgalmas volt. Apa nem volt itthon, mert tájbringás versenyt rendeztek a Szikin, ezért a tata megint elrabolt engem anyával, aminek nagyon örültem. Tatáéknál mindig annyi izgalmas dolog van és történik. Bogi unitesó és Betti nagynéni szombat este értek haza egy 1 hetes Olaszországi körútról. Sokat fényképeztek és izgi élménybeszámolót tartottak. Utána megebédeltem és játszottunk egy kicsit. Aztán elmentünk sétálni. Anyáék fagyiztak egyet, majd elmentünk egy játszótérre, ahol lehetett pacizni és hintázni is. Mikor visszaértünk mamáékhoz, akkor pedig sétáltam egyet. Mit egyet, egy hatalmasat!!! Hol anyával, hol tatával, hol mindkettőjükkel. Betti nagynéni pedig ment előttem és örvendezett, aminek meg én örvendeztem. :-) Aztán megnéztem a cicust jó közelről, de a kutyusokat is nagyon csípem. Az utcán megvizsgáltam a füvet, téptem is belőle, majd a homokos földbe is belemarkoltam. Érdekes tapintása van, ilyet még nem tapasztaltam. Utána a kerítést is megvizsgáltam, amit anya hagyott nekem egyedül csinálni. Aztán egyszer csak elfáradtam és szerettem volna leülni, de sajnos akkor bementünk, mert anya szerint már így is nagyon koszos lettem. Jól megmosdatott Betti nagynénivel, utána vacsoráztunk, majd egy picikét szundítottam. Apa elég későn jött értünk, de aztán nem soká indultunk is haza. A mama is jött velünk meg a dédi, mert a dédit vittük vissza Szegedre. Nagyon izgalmas nap volt, nagyot aludtam utána.Hétfőn nem sok érdekes volt, tegnap pedig vacsorázni voltunk anyáékkal Szöregen. Matyi bácsi szervezte a vacsorát a versenyeket rendező csapatnak, így hát apának és anyának is ott volt a helye, na meg nekem is, hiszen hagytam őket, hogy részt vegyenek ebben. :-) Ez egy ilyen köszönő vacsora volt. Jó sokan voltunk és mindenki velem akart játszani, de először nagyon meglepődtem tőlük és inkább csak anyához bújtam. Aztán később azért hagytam pár emberkének, hogy sétáljanak velem, illetve felvegyenek.
Na most mennem kell, sok a dolgom! :-)
Jó munkát mindenkinek, Levente
