2010. február 15., hétfő

Röviden

Jan. 30-án Levi másfél éves lett. Repül az idő. :-)
Pár nappal később mentünk a doktor nénihez a 18 hós oltásra és méreckedni. Az oltás megvolt, de a méreckedést Levi nem nagyon hagyta, így csak azt tudom, hogy kb. 82 cm és 10,5 kg. Fogai nem szaporodtak az utóbbi hónapokban, 7 bújt ki rendesen és a 8.-nak látszik a csücske, már vagy 2 hónapja...
13-án megünnepeltük Levi névnapját, kapott 2 nagy puszit, illetve Feri nagybátyótól egy készségfejlesztő játékot, amit nagyon szeret. Elég sokáig le is tudja kötni magát vele.
Közben végre a vevőnk hozzájutott a pénzéhez, jövő héten tehermentesítve lesz a lakás és a fennmaradó összeget mi is megkapjuk.
Szombaton most már úgy tűnik tényleg költözni fogunk (illetve befejezzük a költözést), ha semmi nem jön közbe. Már hetek óta dobozokkal megrakott autóval megyünk Domaszékre. :-) Mint egy süni család. ;-) Szinte csak a napi dolgok és pár bútor van még itt.
Az internet kérdésünk is megoldódott, mert Matyitól kaptunk kölcsönbe egy mobilnetet. Csak időnk nincs rá. :-)
És még egy hír. Végre kitűztük Levi keresztelőjének az idejét. Árp. 5-én, húsvét hétfőn lesz a keresztelője 11-kor Szegeden, a Tátratéri Szent Gellért plébánián (Laurinyecz Misi atyával), ahol Feri nagybátyóból keresztapu lesz. Mindenkit szeretettel várunk!
Legközelebb már valószínű Domaszékről fogunk jelentkezni...

ui.: kicsit összekavarodtak a friss videók, de az összesnél láthatóak a legújabbak és pár képet is tettünk fel.

2010. január 29., péntek

A nap felvétele

Szösszenetek

Alig jutok mostanában ide a bloghoz. Ha van is időm netezni, a tájfutó honlapot szerkesztem, mert közelegnek a versenyek. Sőt, egy nevező rendszert is szeretnénk csinálni, így ahhoz pedig tanulgatok pár dolgot, nem unatkozom egy percre sem...

Ma Levivel elsétáltunk a boltba. Tegnap már meg volt a nagybevásárlás, de apának még szüksége van ma 1 citromra, így ma is elmentünk. Mivel csak 1-2 apróságot vettünk, nem traktorral mentünk, hanem lábon. A boltnál magunkhoz vettünk egy nagy bevásárlókocsit. Gondoltam majd Levi beleül az ülős részbe, de nem akart. Inkább a nagy részben álldogált. :-) Így most több legyet ütöttünk egy csapásra. Boltban is voltunk, mozogtunk és levegőztünk is. Már egész ügyesen tudja a hazavezető utat. Régebben mindig elé kellett állnom, hogy arra menjen, amerre kell. Már magától is arra megy. :-) Persze a kezét továbbra se nagyon kell fogni. Jó, ha addig foghatom, amíg átmegyünk az úton...

A séta ellenére, ma sikerült összesen 40 percet delelnie. No sebaj! Remélem este akkor hamarabb fekszik le. A delelés alatt telefonáltam egyet és megebédeltem. Ennyire futotta...

Feri nagybátyó ma sikeresen leállamvizsgázott. Gratulálunk neki! :-) Már csak egy nyelvvizsga és diplomás ember lesz.

Délután jön Elizke és András. Elizke hétfőn jött haza Görögországból, várjuk az élményeit és fényképeit. Este pedig, ha Levi elaludt, pókerezni is szeretnénk egy kicsit.

Apa ma elutazik. Holnap lesz a szokásos Téli Mátra teljesítmény túra. Szép havas idő lesz rájuk.

Múlt héten még úgy volt, hogy jövő hétvégén költözünk, de aztán mégsem úgy alakult. Apa tegnap volt az ügyvédnél, ahol megszületett a végleges adás-vételi szerződés. Mivel a vevőnk csúszik a fizetéssel, ezért addig nekünk sem kell költöznünk. Február vége felé, vagy az is lehet, hogy csak március elején kell majd csak kiköltöznünk.

Viszont az internet előfizetésünk vasárnap lejár és már nem akarjuk meghosszabítani, ezért a blogírás kicsit szünetelni fog. Bár, amilyen sűrűn ide szoktam jutni egyébként is, nem is lesz feltűnő a dolog. :-)

Levinek szombaton levágtuk a kunkorkáit. Nagyon jól állt ugyan neki, de már belelógott szemébe is, meg fülébe is, muszáj volt igazítani rajta.

Egyre betyárabb ám ez a kislegény. Készítettem videót is, a "rosszalkodásairól". Újabban hurcibálja az edényeket a lakásban, tologatja őket a földön, a falon, mikor, hol. Fel tud már mászni az étkező asztal székeire. Oda ül (vagy áll) és telefonál. Nem sok pénz volt eddig sem azon a kártyán (kb. 100 Ft), de már azt is eltelefonálta. Élvezi, hogy mikor hív vkit, akkor beszélnek benne: "Rossz számot hívott. Ellenőrizze a számot és próbálja újra!"
vagy "A hívott számon előfizető nem kapcsolható!"
vagy "Rossz formátum miatt a kapcsolás sikeretelen volt. 2010. január 17-től jogszabály változás miatt, csak a 11 jegyű telefonszámok ..." stb.
Néha azért a névjegyzékből is szokott hívogatni. Legtöbbször apát, mert ő az első. Tegnap este is épp telefonált, mikor apának megcsörrent a telefonja. Gyanútlanul felvette és csodálkozott, hogy visszahallja a saját hangját. :-)

2010. január 15., péntek

Műsorajánló

Ma este 21:30-kor az M1-en lesz a következő dokumentum film: Home - Otthonunk, a Föld.

Mi már láttuk, nagyon érdekes és sokkoló. Írhatnám, hogy szép film, de a témája miatt nem teszem, mert amiről szól, az sajnos nem szép: LASSAN TÖNKRE TESSZÜK A FÖLDÜNKET!
Ami nagyon pozitív volt a rendezésben, hogy nem csak azt mutatja be, hogy mekkora a baj, hanem arra is ad számos példát, hogy mit tehetnénk ellene, hogy megállítsuk, visszafordítsuk a folyamatot.

Mindenkinek ajánljuk figyelmébe!!! Kötelességünk (legalább) tudni róla...

Bővebb infó a filmről itt.

2010. január 5., kedd

Erre ébredtünk...

... ma reggel. Muszáj volt levideóznom, nagyon szép!!! Sajnos a videó nem adja vissza annyira, de azért szép. :-)

2010. január 4., hétfő

Kultúr hírek

Erre a cikkre bukkantam az előbb. Nagyon megörültem neki, mert a mama nem nagyon tud most telefonálni, de így legalább kapunk egy kis hírt róla. :-)

2010. január 3., vasárnap

Levi: Karácsony, Szilveszter, Család, Új év, új otthon...

Az elmúlt 3 hét röviden erről szólt, de azért pár szóban kifejtjük mi is történt velünk.
Apa már dec. 17-től szabin van, élveztük, hogy volt egy kis ideje ránk is. Sajnos holnap már megy újra dolgozni. De azért örülünk, mert még van hova mennie. :-)
A szabit rögtön azzal kezdtük, hogy elmentünk ügyvédhez és a lakáseladást lepapíroztuk. Már a foglalót is megkaptuk. Remélhetőleg január második felében a hátralévő részt is megkapjuk és indulhat a költözés.
19-én szombaton Vásárhelyen voltunk. Anya kapott a Jézuskától előajándékként új frizurát. ;-) Addig én Dédivel meg Erzsivel játszottam. A Jézuskától itt kaptunk először ajándékot, sok finom gyümölcsöt és sütit. Aztán Mamiékat is meglátogattuk. Közben beköszöntött a tél, és amíg mamiéknál voltunk esett vagy 10-15 cm hó. Így elég lassan értünk haza, mert a nyári gumikkal ekkora hóban csak 40-nel tudtunk döcögni, de a lényeg, hogy épségben hazaértünk, minden probléma nélkül.
20-án vasárnap Domaszékre is kilátogattunk, mert apának volt egy kis dolga, egy ismerősnek bütykölt valamit az autóján. Este pedig szánkóztunk egyet. Én anyával ültem a szánkón, apa meghúzott minket. Hogy őszinte legyek nem nagyon tetszett a dolog. Egyrészt, mert apa úgy rohant velünk, hogy majd leestünk a szánkóról és kicsit féltünk, másrészt pedig már sötét volt és én sötétben nem annyira szeretek kint lenni. De anya azt mondta, hogy nemsoká megint hosszabodnak a nappalok és mire jó idő lesz, már a sötétség is egyre később jön. A szánkózás pedig jövőre már biztosan sokkal izgalmasabb lesz.
22-én kedden sokat sétáltunk a városban, ügyeket intéztünk. Én nem különösebben akartam a hóban menni, így apának kellett cipelnie.
23-án szerdán mi már karácsonyoztunk Domaszéken a mamáéknál, mert a mamának külföldre kellett mennie 2 hétre és karácsonykor már nem ért volna rá. A Jézuska is így hamarabb hozta az ajándékait. Anyáék sok szépet kaptak. Köszönik! Én rögtön kiszúrtam a csomagok közül, hogy melyik az enyém. Kaptam egy fa vonatot, ami egyben építő is. Imádom, még mindig. Kaptam egymásba rakható kockákat. Ezzel is sokáig el tudok időzni. Videót is készített róla anya, hogy milyen ügyesen tudom már, hogy melyik méret után melyik jön. És csinos kis ruhákat is kaptam. Este nem maradtunk sokáig, mert anya Jézuskája elkészítette neki az új szemüvegét és el kellett menni érte. Utána pedig Matyi bácsiéknál voltunk látogatóba. Apa segített egy polcot felfúrni a falra.
24-én itthon voltunk egész nap és takarítottunk. Este anya feldíszítette a saját karácsonyfánkat is. Nem volt kedvem segíteni neki, de a bontásnál már ott leszek. ;-)
25-én pénteken mamiék jöttek hozzánk Feri nagybátyóval karácsonyozni. Megint csomó ajándékot kaptunk a Jézuskától. Nekem hozott vonatot sínekkel. Már most is tudok kicsit játszani vele, de ha nagyobb leszek, majd még érdekesebb lesz. Kaptam új zoknikákat is. Finomságokat is kaptunk.
26-án szombaton ismét mi mentünk Vásárhelyre, hogy elvigyük a Jézuskánk ajándékát dédiéknek is. Mamiéknál kezdtünk, utána mentünk dédiékhez.
29-én apának mennie kellett a háziorvosához ellenőrzésre, ezért mi is mentünk vele Domaszékre. Itt megbeszéltük, hogy a szilvesztert is együtt töltjük.
31-én délelőtt anya megfőzte a gazdagságot hozó lencsefőzeléket és összeszedtünk pár dolgot, amit már kiköltöztettünk a mamáékhoz. Mostanában mindig vittünk valamit dobozokban, hogy ne egyszerre keljen majd sokat. Delelés után indultunk el tatiékhoz. Egy kis játék után elmentünk a mama testvéréhez, Anikóékhoz. Kicsit elidőztünk, mert nagyon álmos lettem és visszamentünk tatihoz. Én lefeküdtem aludni. Anya itt maradt velem és tatival tv-zett. Apa, Betti és Bogi pedig visszamentek Anikóékhoz és ott buliztak. Éjfél után még hagytam anyát, hogy telefonáljon nagybátyóval, de aztán szóltam neki, hogy mellettem a helye. ;-) Apáék hajnalban értek vissza. 1-én jöttünk csak haza, délután. Az új évet így Domaszéken kezdtünk. Remélhetőleg az idei szilvesztert már a saját házikónkban fogjuk ünnepelni, de ha nem is, mindenképpen Domaszéken.
Az ünnepek nekünk most az ajándékokról és a (nagyon szűk) családról szóltak. Az új év pedig az új otthonunkról fog. Tegnap anyáék beszélgettek egy nénivel, hogy milyen hitelt tudnak majd felvenni és miből lesz majd pénzünk az átalakításra, felújításra. Azt hiszem, egész évben ezt fogom majd hallgatni.
A nagy megbeszélés után jó fiú voltam, mert megengedtem, hogy végre csináljunk egy közös családi fotót a karácsonyfa alatt, ami végre sikerült. :-) Ime:

Ma viszont a boltból hazafelé "baleset" ért. Amikor jöttünk be a lépcsőházba, a folyosón hasra estem és megütöttem a felső számszélét és most úgy nézek ki mint egy Csőrike, mert kicsit bedagadt és jó piros lett. :-( Hiába mondja anya, hogy lassabban közlekedjek, én szaladni szeretek a legjobban.
Most búcsúzom, de előtte mindenkinek kívánom, hogy olyan szép éve legyen 2010, amiben teljesülnek a kitűzött tervei. Ezenfelül kívánom, hogy mindenki egészséges legyen, a gondolatai mindig pozítvak legyenek és huncutkodjon, nevetgéljen a családjával, mint én anyáékkal! :-) BÚÉK!!!

2009. december 23., szerda

Szeretetteljes ünnepet...

... kívánunk mindenkinek ezzel a gyönyörű dallal.
Andi, Sanyi és Levente

2009. december 13., vasárnap

Elkelt


Tegnap elkelt a lakásunk. Ugyan nem egészen annyiért, amennyiért szerettük volna, de hát ez van...
Január végén, vagy február elején költözünk a mamáékhoz és remélhetőleg tavasz végére ki tudjuk fizetni a házikónkat és neki tudunk látni az átalakításnak, felújításnak és egyszer valamikor be is költözünk majd, de hogy mikor, azt még nem lehet tudni.
A fészek újból átalakul, átköltözött a szoba másik sarkába, amelyik nem a hideg falon van. Majd készítünk képet is róla.
Legutóbb elfelejtettem mesélni, hogy Levi már profin tud lépcsőzni. Egyszer már olyat is csinált, hogy amíg én kinyitottam a bejárati ajtót, addig ő ment még egy fél emeletet. Majdnem rosszul lettem, hogy vajon mikor esik el, vagy le, de nem lett semmi gond. Nagyon bátor!
Készültek építős videók, mostanában ezt szereti a legjobban és a motorozást.
Tegnap betroliztunk a Kárász utcára. Levi akkorát szaladt, hogy a végén elfogyott a lába és apának kellett cipelnie. :-) A kezét nem foghattuk.
Megyek, sok dolgom van még...

2009. december 10., csütörtök

Időhiány

Jó régen jelentkeztünk, azóta megint rengeteg dolog történt/történik velünk. Állandóan időhiányban szenvedek, ami a blogírást illeti. Néha ugyan sikerült számítógéphez jutnom, de olyankor van egy kis segédem, aki bitorolja a billentyűzetet. :-)
Egyedül Levi alvás ideje az, amikor tudnék írni, de akkorra meg csomó más dolgom is van, és mire idejutnék, már fel is ébredt.
Most is, bármelyik percben ébredhet, mert mostanában, mint a kakukkosóra 40 perc után már fel is kel. Ritka, hogy kicsit többet alszik.
Mióta nem írtam, teljesen átalakult a napirendünk, egyik napról a másikra. Mostmár reggel kelünk "időben", úgy 7 óra és fél 8 között. Reggelizünk, rendbe vágjuk a lakást, elmegyünk bevásárolni, ha kell valami, majd megvárjuk az ebédet (illetve a futárt, aki hozza) és 10, fél 11 között már delel is az úrfi. Általában 40 percet, ha szerencsém van, akkor kicsit többet, de másfél óránál nem többet. Ez alatt szoktam olyan dolgokat csinálni, amit mellette nem tudok: vasalás, hajmosás, fontos e-mailekre válaszolás, telefonálás stb. Amit az adott nap megkíván. Délben ebédelünk. Utána elmegyünk sétálni, vagy ügyeket intézni a városba. Délután szoktunk közösen játszani is, meg takarítgatni is. 4 körül uzsizunk, utána meg már csinálom a vacsorát, hogy mire apa hazaér, kész legyen. Vacsi után kicsit tv-zünk, 7 körül fürdés és este 8-kor, vagy kicsit később már Levi megy aludni a fészekbe. Sokszor én is megyek vele, mert olyan kis energikus, hogy estére már engem is teljesen lefáraszt, csak ritkán tudok olyankor még neki fogni bárminek is.
A fészek elég jól bevált. (Már nem is emlékszem, hogy leírtam-e, mi az a fészek, de talán.) Egy gond van csak vele, hogy anyának is ott kell aludnia. Ritkán azért sikerül ellógnom apához, de nem ez az általános. Azért rajta vagyunk a dolgon, hogy szokja.
Az elmúlt 1 hónapban, megint rászokott a sűrű ébredésre (4-5-ször is). Az utóbbi napokban kezdett megint javulni. Tegnap már csak 2-szer, ma csak 1-szer kért cicit. Valószínű újabb fogacskák bújnak, másra nem tudok gondolni, mert reggel is sokszor sírással ébred és nehéz megnyugtatni (vagy rosszat álmodhat?).
Reggelire még mindig többnyire tejbegríz van, bár igyekszem időnként váltogatni, a változatosság kedvéért. Egyre ügyesebb a kanállal és a villával is. Szokszor betalál a szájába, de főleg az enyémbe. Én őt etetem, ő meg engem. ;-)
A bükki kiránduláskor tönkrement a tupis pohár, így azóta üvegpohárból iszunk. Próbáltam kóstoltani vele gyümölcsléket, de neki a víz a legjobb. Csak ritkán fogad el gyümölcslé, azt is csak akkor, ha látta, hogy mi is ittunk belőle. A hús evés is alakul, egyre több husit eszik. És ami nagyon megy: a puding és a sütemények. Az apjára ütött, az biztos. Én nem vagyok édesszájú, de ők nagyon. Múltkor a mamiéknál 3 pohár pudingot evett meg Levi (ebéd után) és még sütit is kért utána. :-) Csak lestünk...
A főzelékeket is szereti: lencse, alma és a paradicsom a kedvence.
Játékban is ügyesedett, már kész tornyokat épít a fakockákból, tologatja az autókat, motorozik egyre szeleburdibban, labdázik, stb. Szoktunk fogócskázni és bújócskázni is a lakásban.
Rosszalkodni is szokott. Egyszer sikerült kiborítania a fürdőszobában a mosószert (1 órát takarítottam utána), tépkedi a virágot, a szekrényekből rendszeresen kipakol (vissza már kevésbé) és az utcán is továbbra is imádja a tócsákat.
(Már 1 órája alszik, hihetetlen. Biztos rendes akar lenni, hogy tudjak írni.) :-)
Segíteni is tud már. Mikor teregetem a ruhákat mosás után, akkor állandóan jön ő is, és adogatja nekem egyesével. :-) Kis tündér! És este is segít fürdés előtt, összepakolni a játékokat. Amikor felmosok, akkor is segít, mindig ott topog a kezem alatt. ;-)
Sétánál néha már megengedi, hogy fogjuk a kezét, de csak rövid időre. Néha a boltba is már traktor nélkül megyünk (amikor csak 1-2 dolog kell, ami hátizsákban is elfér). Ilyenkor kosár helyett bevásárlókocsival megyünk, hogy Levi beleülhessen. Ez tetszik neki nagyon. És ilyenkor hazafelé is sétálhat.
Nemrég kapott kis fogkefét, kezdünk barátkozni vele. Tegnap pedig már a télre készültünk, vettünk kiscsizmát. Ma fel is avatjuk és nézünk neki overált is, mert állítólag jön a téli hideg.
Beszélni továbbra is csak halandzsa nyelven szokott, de azt egyre inkább.
Fürdeni még mindig imád, egyre inkább anyával.
A ciciről se tud még lemondani, még most is cicivel alszik el. Az éjjelivel együtt, még mindig 3-4-szer szopizik egy nap.
Na meg hogy milyen huncut tud lenni, azt már leírni sem lehet. Főleg apával szeret csibészkedni esténként, meg az etetőszékben. :-)
Hirtelen most ennyi jutott eszembe róla.

Egyre több a lakásunk iránt érdeklődő, és már az árajánlatok is jönnek. A gond csak az, hogy pofátlanul érték alatt szeretnék megvenni. Elképesztő, mennyire nincsenek képben az emberek, hogy mi mennyibe kerül, ha felszeretnék újítani, vagy ki akarják cserélni. Mi meg nem adjuk el annyiért a lakást, amennyiért vettük, mikor minden ki lett rajta cserélve, fel lett újítva. Sajnos a bedőlt hitelesek, borzasztóan lenyomták az árakat, de még ehhez képest is ár alatt szeretnének sokan vásárolni. Na majd meglátjuk, kapunk-e megfelelő ajánlatot a héten. Nincs kizárva...